Szeretsz-e akkor is még…

Bölcs Tegnap, nyájas Ma és kétes Holnap…
Nap kerget napot nap után gyorsan,
s csendesen Megöregszünk, észrevétlen.
Szívünkben még vágyénekek zsongnak,
mint felleg végtelenben a kék fecskék,
és a dal ritmusa remeg, ringat,
bomlik, párolog szerteszét;
érlelődik a finom, halk Boldogság…
A magas bércek felett állhatatosan és
a Világ minden megbújt völgyén átzúg
egy éhes, elszánt, lelkes Ölelés, mint
egy Örök Szabadságra vágyó kék Madár…
Ma még nem férkőzhet Rózsaszín
párnáink tavaszi kert illatába
a lucskos, kénszagú Magány.
Ma még az éjünk víg harmónia:
táncoló Forróság, Élet, Tavasz, Nyár….
Hinni kell! …..és formálni belőle az
Öregkor bottal kullogó Holnapját!….
Szeretlek ma még …. és még holnap
is Szeretlek, és majd – lassan – ebbe
a boldog kínba Belefáradok:
sima kezem holnap Barázda vési,
sárgára Fonnyad telt-fehér húsom,
elvénült, Fanyar gyümölcs leszek,
ki visszavágy böcsőjébe – a Föld
örök porába – Szétporladni!… Leszek
Ősz, Tél, Múlt, Vihar, Kín, Emlék ….
Szeretsz-e ………AKKOR IS MÉG? …

Fidrich Ibolya Zirc, 1991. január 29.

(Minden jog fenntartva!)

 

Fidrich Ibolya
Author: Fidrich Ibolya

Fidrich Ibolya az Irodalmi Rádió szerzője. 1969. január 5-én születtem harmadik gyermekként a családomba. Általános iskolai tanulmányaimat Csetényben végeztem, aktív tagja voltam az úttörőcsapatomnak. Később  édesanyámmal a szomszédos Dudar faluba költöztem. A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola tanulójaként 1987-ben érettségiztem, sajnálatos módon az irodalom iránt érzett szerelmemet könyvelő szakmára cseréltem. Egy év múlva férjhez mentem, és az életem további alakulását ennek a fontos döntésnek rendeltem alá.1988-tól Zircen élek, két felnőtt fiúgyerekem van, A GYES alatt elvégeztem a mérlegképes könyvelői szakot, és ennek megfelelő munkahelyeket töltöttem be. Titokban, vagy részben publikusan 12 éves korom óta írogatom a verseket. Már óvodás koromban felfigyeltek kiváló nyelvérzékemre, a magyar nyelv iránt érzett szeretetem, és a szerepléseken nyújtott teljesítményem alapján gyakran kaptam lehetőséget rendezvények megnyitásában vagy zárásában való aktív részvételre. Másfél évig voltam az Úttörőtanács titkára, beszédeimet magam fogalmaztam. Szeretek írni, imádom a magyar nyelv szépségét, kifogyhatatlan eszköztárát. Sokszor viccelődnek velem, hogy én “affajta könyvelő vagyok, aki versben adja be az adóbevallást”… A munkám mellett  rengeteget írok, próbálom magamat felzárkóztatni, hiszen az építkezés és a gyermeknevelés nem adott lehetőséget a kiteljesedésre. Most  próbálok a bennem rejlő tudás kamatoztatásával  olvasható-élménytadó “gyöngyszemek” -et alkotni lelkes közönségemnek.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Csak gyakorlás

Ilyenek voltunk   Amikor kigyúlnak az égi fények, nézem csillagodat az éj ablakán, s visszaidézem a régi meséket, akkor nem kínoz oly’ nagyon a magány.

Teljes bejegyzés »

Az új vezetők

Az új vezetők Az előző részek tartalmából: Ketyeg az óra, közeledik az Idő. Hogy áll az Akvarista Blokk szénája? Utódlás tekintetében remekül: masszív, megbízható új

Teljes bejegyzés »

Nekem a világ

Gyermekkoromban, a nagyszüleim kertjének biztonságában el sem tudtam képzelni, hogy ezenkívül is létezhet valami a világon. Bármi más, ami fontos lenne. Persze gyerekként fogalmam sem

Teljes bejegyzés »
Versek
Kovács Gergely

Kovács Gergely: Hűség

A szeme előtt megszülető, A keze alatt nevelkedő, A mindig éberen alvó, A szóra megnyugvó. A szobájába kéredzkedő, A melléje heveredő, A tenyeréből étkező, A

Teljes bejegyzés »