A megtévedt liberalizmus

A megtévedt liberalizmus

A radványi sötét erdőben
Bóklászok utat tévesztve
Lidérces álmok követik nyomomat
Mélyen a köpenyembe zárom magamat
A fenyvesek suttognak, a bokrok suhognak
A baglyok pedig a holnapról álmodnak
A természet az életről regél
A múltunk csak mesél, csak mesél
Hátunk mögött hagytunk izmusokat
Gyakran idézgettümk neves halottakat
Kiknem útmutatásait próbáltuk követni
Igy sikerült a szeget Krisztus keresztjébe beverni
Végül megérkeztünk, s körülnéztünk
Mindenütt a pryd zászlaját lengeti a szél
Szócsövük a család megsemmisítéséről regél
Miért kell borssal hinteni az ételem
Mert komiszul megkeseriti az életem
Miértt kell pálinkával locsolni torkomat
Mikor a habzó sör már oltja szomjamat
Miért kell a függetlenség látszatát kelteni
Hogy könnyebb legyen a mózesi kőtáblát széttörni
Az élet mára már nem érték
A szabad szerelem lett a vegyérték
A szolidaritás: adakozz az abortusz végzésére
Ez lett a mai liberálisok büszkesége
S aki nem követi eszme világukat
Nem fogja elkerülni lelki máglyájukat

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az angol édes vonzata

Angolul tanulni mindig nagyon jó, Csak mindennap egy kicsit fárasztó. Könnyen megy azonban a tanulás, Ha Te foglalod a helyet, s nem más.   Csak

Teljes bejegyzés »

Autista vagyok!

Autista vagyok, az érintésre vágyom S közben kívánom, hogy ennyire ne fájjon az, hogy az előbb megfogtad a kezem. Gyere közel hozzám, de hagyjad meg

Teljes bejegyzés »

Alliteráció

Vígan vergődök vörös, vén vérben, Sajátom-e? Sajnos sejtelmem sincsen, halványodik, haldoklik hiú hitem, Magamra maradok, megiszom mérgem. Author: Machó Bese Géza Machó Bese Géza vagyok

Teljes bejegyzés »

Lemorzsolódás

Sajgón kapkodom már a levegőt, Nem bírom, a zsarnok Emeberevőt, Pislákolnak már a vén csillagok, Velük együtt én végleg kialszok, Zilálva én szerteszét pillantok, Valótlanná

Teljes bejegyzés »