Rózsa Iván: Tévedések vígjátéka

Rózsa Iván: Tévedések vígjátéka

A madár
A legsimulékonyabb madár piszkít először a fészkébe…

Tévedsz!
A legnagyobb tévedésed az, amikor tévedhetetlennek hiszed magad!

Végtelenség
A Végtelenség
A Végtelenből ered,
S Végtelenig ér…

Part
A Végtelen partján lehet, hogy semmi sincsen… Az is valami!

Más is
Tévedtél, és ebbe más is belehalt már…

Udvari bolond
Királyok bolondja-bolondok királya… Szabad ember: mindig azt mondja, amire gondol…

Az igazság kútja
Az igazság kútja feneketlenül mély… Kevesen is szállnak alá – a mélybe. A kútba leereszkedés és a visszajövetel egyaránt kegyetlenül veszélyes!

Bocsáss meg!
Bocsáss meg, Istenem, mikor szidlak! Te akkor is velem vagy, amikor úgy érzem, nem is létezel…

Mamelukok
A bolond nála tehetségtelenebbekkel veszi magát körül. Akiknek nem is számíthat a véleményére, hiszen mint birkáknak, nincs is saját véleményük. Csak bolond főnökük szavait visszhangozzák vissza. A bolond szereti azt hallani, amit csak akar. Ami a fülének kedves. Főleg a saját hangját… Csak egy idő után teljesen elszigetelődik a külvilágtól, a valóságtól – az igazság sosem érdekelte – és magára marad. Bezárkózik a saját bolond világába, a bolondságába menekül. Isten nyugosztalja!

Pillanat
Pillanat-emberkék pillanatnyi kis érdekükért beáldozzák röpke kis életüket, pillanat-lényüket…

Loch Ness
A tó mélyén lehet, hogy szörny lapul. Ahogy egyes emberek lelke mélyén is. És felszínre is törhet, bukkanhat! Ki, milyen igazándiból?

Valóság
Kaparjuk meg a dolgokat! És kiderül: mi a valóság, mi rejlik a dolgok mélyén?! Legtöbbször semmi, csak üresség…

Tévedések vígjátéka
Tévedések vígjátéka ez a bolygó, és rajta az ember, s ez az ország… Az is tévedés, hogy erre a világra születtél… De talán mégsem véletlen! „Ebben az életben, semmi sem véletlen…” Nem véletlen, hogy tévedés… Nem tévedés, hogy nem véletlen… Tévedés, hogy véletlen…

Budakalász, Lupa-tó (Öböl-strand), 2019. július 11.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

A zene

A zene az élet sója és fűszere, van, kit megérint egy andalító dallam, míg másnak a vad akkordú a zsánere, a lényeg, hogy hozzám szóljon

Teljes bejegyzés »

Tisztalapot kér a szív

Tisztalapot kér a szív Tisztalapot kér a szívem, nem csillogót – csak igazat. Hol nem vádol múltak súlya, s nem szólnak rám haragosak. Oly sokáig

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Korfu I., Korfu II.

„tengeres szösszenetek”       Korfu I.   citrom, zsálya rozmaring olajfákkal felvidít fenyőliget smaragd csoda nyakba omló virágpompa sziklák, völgyek dűnék halma Pantokrátor nagy hatalma

Teljes bejegyzés »

Jöttél

Jöttél. Csak úgy. Kicsit kopottan, kicsit foltosan, picit sután, kócosan. Rám néztél, s a szemedben az a fény. A fény. Ami úgy hatolt át rajtam,

Teljes bejegyzés »