Te csak hívj!

Te csak hívj!

Te csak hívj, ha szomorú vagy,

és nevetés ajkadra fagy,

ha többé élni sincs kedved,

szíved fájdalomtól szenved.

 

Változást nem ígérhetek,

de mindig melletted leszek,

hóviharban, szélben, fagyban,

a simogató tavaszban.

 

Régi érzés már elhamvadt,

barátként mégis maradtam,

ha a betegség ágyba dönt,

hívj, ha a fájdalom elönt.

 

Gyógyulást nem ígérhetek,

de lelkedre gyógyírt viszek,

múltnak réme már nem árthat,

örömmé válhat a bánat.

 

Hívj, ha nem bírod már tovább

és nem segít a sok fohász,

bánat játszik szíved húrján,

nem látod a remény útját.

 

Ha hívsz, de könnyed még pereg,

ígérem, megnevettetlek,

elűzve sötét árnyakat,

ragyoghat mosolyáradat.

 

Lelkeink összefonódnak,

a határok elmosódnak,

mint nő, és férfi nem eped,

csak Lélek, és Lélek szeret.

 

Hívj, mikor már szellőn szállok,

küldöttként melletted állok,

csillagfényben megtalálhatsz,

leszek szíved dobbanása.

 

Kristófné Vidók Margit

2017.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

2 válasz

  1. Mit tudok mondani Te magadat az érzéseidet adod át nekünk, hihetetlen szeretettel ! Igy kellene gondolnuk h. ott legyünk amikor a másik ember, társunkmak szüksege van testi lelki segitségünkre !

Hozzászólás a(z) Kristófné Vidók Margit bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Doberdó 1.

Magyarok a Nagy Háborúban… A csapattestemhez utaztam. Már harmadszor behívtak, mentem a frontra… A háború már, a harmadik évébe fordult. Ez a katona sorsa. A

Teljes bejegyzés »

Hétköznapok… szilánkokban

Mereven bámulok Álmélkodó rosszallással, Arra, mi nem tetszik. * Lehetetlen az, mit Én nem tudok megcsinálni. Rosszak, körülmények. * A hideg kávémat Iszom, nem megyek

Teljes bejegyzés »

ELSZÁNT EMBER

ELSZÁNT EMBER Egy kiváltság szorong, Bennem a düh forrong. Elnyúlnék egy vágyon, Vezess felé lábnyom. Szorongásom kiváltság, Elkerülni nagy bátorság. Halhatatlanok hordaléka, A tudás maró

Teljes bejegyzés »

Majd nászt ülünk!

A halál már, a lépcsőkön lefelé jön, szinte érzem… Bármit tesz is azonban, nekem ő még biz’ nem a fékem. Mi ketten majd valódi, nagy

Teljes bejegyzés »