Hullám habján táncot lejt a vízi sellő,
hajlong: a tengermély lényeinek tetsző;
ringatja végtelen – fényes pódiumán,
libben tündérbája – csillog a víz fodrán;
vágytól reszkető Hold bársony csókját lopja,
tünemény szépségét a mélybe álmodja!
Ilyenek: illanó foszlányú emlékek,
harmatszáluk szakadt és majdnem széttépett,
de a sejtek hűen megőrzik a rezgést,
érzelemvilágunk tükrözi rejtelmét;
bárhol és bárhogyan tengetjük életünk,
beégett lelkünkbe – csak együtt élhetünk!
Ha csendre inted a leheletnyi hangot,
megriaszthat, hogy a mélycsend milyen hangos;
engedd, hogy gyöngyfénnyel most felfelé törjön,
a vágyálmú kedve – áradva ömöljön.
Kitáncolja magát – megpihen csendesen,
mindenség zugában békésen szendereg!
Author: Farkas Ilona
Farkas Ilona az Irodalmi Rádió szerzője. Téten születtem 1942-ben. A gimnáziumi érettségi és a főiskola elvégzése után tisztviselőként dolgoztam. Mindig rajongtam a költészetért. Diák koromban több szavalóversenyt nyertem. Versírásra három évvel ezelőtt szántam rá magam. 3 hónap múlva megjelent egy versem a Kisalföld megyei napilapban. Lelkesen folytattam tovább a versírást. Ezt követően e lapban további 15 versem jelent meg. (Ma már nem közöl amatőr verseket a lap.) Jelenleg 420 versem van. 2016-ban a Szegedi Dél-Kapocs Művészeti Alapítvány pályázatán egy versemet a legjobbak közé választották. Verseim néhány antológiában is megjelentek. 2017-ben két önálló verses-kötetem jelent meg.
Egy válasz
Ilikém, megható és szép a versed, nem véletlen lett a könyved címe: ” Leheletnyi hang”.
E csodás könyv hangja „felfelé törjön” – ” áradva ömöljön”!