Menekültem, a föld minden mocskától menekültem,
Mert nekem nem kell látszat, és mesés küllem,
Csak a szárnyaim.
S ha úgy is tűnik, meggyengültem,
Nem igaz. Jó ez így, így a legjobb,
Hogy töröttek a lábaim.
Erős szárnyú, törött lábú gólyamadár:
Ez lett belőlem.
Már csak arra mehetek, ahol nincsen határ,
Mert minden akadály menekül előlem,
Már csak arra mehetek, ahol az ég nyitva áll,
Mert ez a föld hazug és erőtlen.
Elmegyek, és nem térek vissza soha talán,
Jó társ leszek a szabadság oldalán!
Nekem már csak az ég kell,
Nem kell többé a föld,
És ha valaha látsz kettesben az éggel,
Amit nekem szánsz, azt csakis az éggel közöld!
Mert én nem ide tartozom, nem a sárhoz,
És nem a földhöz!
Amíg itt lenn minden elkárhoz,
Szívem az éghez költöz.
Most elmegyek, s ha valaha visszatérek talán,
Azt csak akkor teszem, ha már visszatért a nyár.
Author: Beck Brigitta
Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 22 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!
