Traduzione di: Stefano De Bartolo
Anikó Juhász: Duino
Dio mio, a Duino i gabbiani
trovano sempre il mare,
e dai versi che si allungano
dietro le pareti di vetro fuoriesce di nuovo
la tristezza,
il terrore nascosto nei sotterranei del castello
e negli elmetti di guerra
ci fissa incuriosito,
sul campo di battaglia
hanno lasciato sotto di sé
i soldati,
dalla cantina una marea di sangue
è colata nel salone rosso,
e gli uomini sanguinanti si sono sdraiati
nelle custodie dei violoncelli,
Lassù, da te, Dio mio,
i secoli si toccano,
minuti, attimi e millenni
in un unico groviglio…
sulle pareti rocciose il Sole
che si bagna ogni pomeriggio
nel mare porta i ricordi delle
donne e conserva a lungo nel profondo
delle cantine il disfacimento del corpo,
Dentro di te, Dio mio, attraverso
i filamenti nervosi che
passano nelle poesie,
dai soldati dell’esistenza
una via vorticosa conduce
al poeta elegiaco, sulla quale i gabbiani
svolazzano e a volte interrompono
cortili di cemento come panchine,
e i proiettili in volo
intorno alle teste…
Quale paura si è insinuata
nel profondo delle cantine e quale
macchinario atemporale si è formato
sulle impalcature che raggiungono
i cieli delle elegie?
Quale sabbia scricchiola
sotto i nostri passi mentre procediamo
lungo le strade? Dio mio, nella polpa
del tuo frutto ancora oggi
passato e presente
girano insieme, senza tregua.
Juhász Anikó: Duinó
Istenem, Duinóban a sirályok
még mindig találnak maguknak tengert,
s az üvegfalak mögé húzódó
verssorokból újra ki-kicsap
a bánat,
a kastély alagsorában meg
a háború sisakokba menekített
rettenete bámészkodik felénk,
még a csatatéren
elhagyták ők
maguk alól a katonát,
a vörös szalonba a pincéből
tengernyi vér futott át,
s a csellótokokba is befeküdtek
a vérző emberek,
ott fenn, nálad, Istenem, a
századok mindig összeérnek,
perc, pillanat és évezred
egyetlen gomolygásban…
sziklák falán asszonyi
emlékeit is hordozza a
délutánonként tengerben
mosakodó Nap, s a pincemély
hosszan tárolja a test enyészetét,
s benned, Istenem, akár a
versek mindenen átfutó
idegszálain,
a létezés katonáitól
az elégiák költőjéhez örvénylő út
vezet, melyet sirályok röpködnek
körül, s olykor megszakítanak
padokat kínáló betonudvarok,
s megszakítanak fejeket
körberepkedő golyók…
Micsoda félelem húzódott le
a pincemélybe, s micsoda
időtlen gépezet formálódott
meg az elégiák egekig elérő
állványzatain?
Milyen homok csikordul
ma is az utakat járva lépteink
alatt? Istenem, gyümölcsödben,
annak húsában még ma is
szüntelen együtt forog
a múlt és a jelen idő.
Author: Zsoldos Árpád és Adrienn
Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség. Miskolci házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak minél több és minél színvonalasabb megszólalási, megjelenési lehetőséget teremtsünk. A cél elérése érdekében készítjük rádióműsorainkat, hangzó és nyomtatott kiadványainkat, elektronikus köteteinket és galériáinkat. Szerzőinknek segítünk kötetük kiadásában, a teljes kiadási folyamatot elvégezzük nyomdai és értékesítő partnereink segítségével. Rendszeresen írunk ki irodalmi pályázatokat és nagy hangsúlyt fektetünk a közösség személyes találkozására is, ezért szervezzük felolvasóestjeinket, nyári táborunkat, születésnapi rendezvényünket. Vállaljuk irodalmi és kulturális események, szavalóversenyek, könyvbemutatók megszervezését és lebonyolítását is. Nyitott közösségként mindig várjuk új alkotók (írók, költők, képzőművészek, előadók) jelentkezését is. Elérhetőségeink: ímélcímek: zsoldos.adrienn@irodalmiradio.hu; zsoldos.arpad@irodalmiradio.hu; telefon: 70/616-7583; 70/616-8684 2019-ben a Médiapiac című szakmai lapban jelent meg rólunk egy cikk Sárközi László tollából: Méltóképpen és minőségben English version: The editors, led by the husband-and-wife team of Árpád and Adrienn Zsoldos, have been championing contemporary Hungarian authors for 22 years. In addition to their radio programmes, they also publish audio books, e-books, anthologies and self-published works. They arrange book readings, book launches and literature workshops, and they regularly hold competitions too. It is an open community that anyone who writes literature in Hungarian can join.
