Menedék

Csak ki, és be.

Lélegzem.

Most, hogy mellkasod

hátamhoz simul,

s karod, mint puha, óvó gyolcs

fonódik körém,

most érzem, hogy lélegzem.

Ki, és be.

Együtt szívjuk be az életet,

mellkasod tágul,

majd sóhajtod belém szerelmedet.

Közelít felénk egy másik lét,

melynek csöppnyi szigetén

mi ébren is álmodunk.

Egymást.

És két dobbanó kicsi szívet még.

Ebből soha nem elég!

Csak tarts meg!

Kérlek, el ne eressz!

Mikor ugranék,

ránts vissza,

megmentőm csak te lehetsz!

Tarts meg!

Fáradt torkomat hagyd üvölteni!

Fortyogó véremet ne tűzzel zabolázd!

Hűsítő balzsamom legyél,

ringató menedék,

ki miatt visszalépek én…

Nem ugrom le.

Csak ki, és be.

Lélegzem.

Te pedig

leheld belém örökre!

…szűnni nem akaró,

menedék-szerelmedet.

Pelesz Alexandra
Author: Pelesz Alexandra

Pelesz Alexandra az Irodalmi Rádió szerzője. Tizenhat éves korom óta írok. Voltak időszakok, amikor nem ragadtam tollat, de a szívem mindig visszahúzott a papírhoz, mégpedig azért, mert írás közben a szabadság olyan fokát élhetem meg, amelyet máskor soha. Lehetek bárki, bárhol, bármennyi ideig. Belemerülhetek az emberi lelkekbe. Írás közben nincsenek korlátok, szabadon szárnyalok. És ha a soraimat olvasva sikerül néha megérintenem másokat, ha csak egy-egy ember is úgy érzi, kapott tőlem valamit, akkor az írásban lelt örömöm - amely egyébként visszacsatolás nélkül is létezik - megsokszorozódik.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Párkapcsolati szösszenetek

  1.Egyszer szeretni foglak -Azt szeretném, ha megváltoznál! -Akkor szeretnél? -Igen. -Látod, megváltoztam. Szeretsz most? -Még tovább kell változnod. Akkor szeretni foglak. -Nézd, tovább változtam. Szeretsz

Teljes bejegyzés »

Csalók

–  Hová, hová ilyenkor korán? – Ne is kérdezd! Szaladok a boltba, friss kiflit venni. Legalább negyven kellene – Csak nem vendégeitek jöttek? Ilyenkor? Már

Teljes bejegyzés »

VIRÁGOK

VIRÁGOK Virágok közt élni, mennyei dolog. Ettől kap erőre és frissül a lélek, A szép utáni vágy bennünk örökké lobog, Ezt vallom ameddig e földön

Teljes bejegyzés »

A határban

A két mélybarna szempár a bárányfelhőket kémlelte a krumpliföld széléről egy napsütötte augusztusi délutánon, miközben olykor-olykor a távoli jövőbe tekintgettek. Két fiatalember, külsőre hasonlóak, unokafivérek,

Teljes bejegyzés »