Végtelenbe kifulladva, csukott szemmel rohanva.
És várni, mikor ér oda az ember a pusztára…
Keresni a határt, hol a puszta a végem… végre!
Mikor ez, az ember látható mindensége vége.
Rohantál,
Küzdöttél,
Futottál,
Mire ráébredtél,
Mind elmentek, kik szerettek.
Magányos éjjelek elnyelnek,
Lidércesek, végtelenek.
*
Visszaútra már nincs semmi, így nem is kell már lihegni,
És ha, nem lenne sürgős, akkor lehetne jót bóklászni.
Visszaút nincsen,
Ülsz és várod a véget…
Ez nem is élet.
*
Minek idegeskedni, az élet úgyis azt ad, amit ő akar,
Szabadulni nem-igen lehet tőle, vele élni biz’ nem pazar…
Ami írva van
Megváltoztathatatlan.
Ha tetszik, ha nem…
*
A pusztában, ha már voltál, akkor tudod, tapasztaltad, hogy ott nincsen semmi,
Ezért kár volt rohanni, meg ideg- bajoskodni, eső után sárba lépni…
Holmi életed
Sivár, mint a Szahara.
Éltető csepp kell…
*
Vágyni meg már nagyon kellene? Egy jó hideg márványtábla alá?
A kis-harang ott naponta kongat! De, biz’ nem jó az a konty alá…
Vecsés, 2015. március 4. – Szabadka, 2019. július 21. – Kustra Ferenc A verset én írtam, alá a septoletet és a senrjú –kat, szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Visszaút nincsen
Author: Kustra Ferenc József
Kustra Ferenc József az Irodalmi Rádió szerzője. ÍRÓI ADATLAPOM – KUSTRA FERENC JÓZSEF Írni 1997. -ben kezdtem egy élmény hatására. Szoktam írni: verses műveket, haikukat és a társait, különleges versformákat, aforizmát és novellákat. Végzek versforma-szerkesztői, fejlesztői munkásságot is. Eddig valamivel több, mint 3300 verses művem van, ebből még kb. 1200 verses mű, kéziratban. Novellákban is van még kb. 30 mű kéziratban. Eddig írtam haikut, cca. 3600 db. -t eredeti Basó féle stílusban, és cca. 480 db. -t európai stílusban. Az egészből cca. 350 senrjú formában íródott! (A szakirodalomban többen is utalnak rá, hogy a japán nyelvből történt eredeti lefordítások során a fordítók tévedtek, mert az 5-7-5 szótagszám nem felel meg a japán, eredeti szövegeknek… de, végül is még összehasonlítani sem lehet a két nyelvet! Meg így legalább van konkrét szótagszámuk az íróknak, és ezzel el is lett kerülve az anarchia! Bár a szabad versírók, még a szótagszámot sem tisztelik!) Én személy szerint ragaszkodok a hagyományos formákhoz és elutasítok mindenféle „szabad-liberális” versformát, mert az nem vers, hanem csak egy tördelt novella, jobb esetben! Naponta írok. A rekordom, hogy egy nap 7 óra alatt 8 versformában 9 művet írtam. Írok; haikut, zárt-, nyitott-, és fél haikuláncokat, társakkal Renga-láncverset, és Tankát is (Ebből...