Rinyu Gáborné: A suvadásban

Apró gyémántként villog
a fenyőfák tűlevelein a
néhány perce lehulló
eső pár cseppje.

A víz tükrén még
keskeny ezüstfodrok
és szalagok hullámai
versenyeznek .

A gyenge szellőt
figyelve a parti
nádas büszkén
várja az őszt.

A gyönyörű dombokon
a fák sokfélesége
felett összefüggő
egységet alkot a pára,

S dzsinnként változik
át, hogy bármikor
álljon ura, a
természet parancsára.

Arló, 2018.július 8.

Rinyu Gáborné
Author: Rinyu Gáborné

Rinyu Gáborné az Irodalmi Rádió szerzője. Egy kedves barátnőm bíztatott életem egyik legnehezebb szakaszában, hogy vezessek naplót, írjak le mindent, ami foglalkoztat. Megfogadtam a tanácsát, s egyre többször fogtam tollat. A terápia bevált. Másik tanár barátnőm, aki egyben kolleganőm is volt anno, s közben folyamatosan foglalkozott másik szakterületével a pszichológiával – ismervén írásaimat – 2008-ban a budapesti Accordia Kiadó irodalmi pályázatára hívta fel figyelmemet. Így, annak téli, nyári antológiáiban volt szerencsém nyomtatott formában viszontlátni írásaimat, s barátaimat és családomat megajándékozni.

Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Zsuzsa a költeményében úgy tudja leírni a természet szépségét és változását, ahogyan én csak lefesteni tudom. Köszönöm a szavakkal átadott műalkotást. További sok sikert kívánok az irodalmi életben és minden tevékenységedben.🙂❤️🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 + 1 =

Beteljesedés

Beteljesedés   Bár csapdosok, mégis helyben állok, Összefüggéstelen forgó kergebirka, Szárnyra kapok, fel sohasem szállok, Szabadedzés vas szívemnek titka,   Hogy magasan szárnyaljak a légben

Teljes bejegyzés »

Én vagyok ki szólok

Edit Szabó : Én vagyok ki szólok Én vagyok,ki szólok hozzátok, kinek verseit olvassátok, és vállalom minden soromat, szavaim a szívemből szólnak ! Átadom nektek

Teljes bejegyzés »

Égig érő…

Egy óriás karácsonyfa állt a szoba sarkában. Lehet, hogy csak azért tűnt oly nagynak, mert én igen pici voltam. Egészen a plafonig ért. Az „égig”!

Teljes bejegyzés »

Színről színre

Színről színre   Körülbelül hét éve történt. Valami monoton háztartási munkát végeztem, ám a szokásostól eltérően teljesen üres volt az agyam. Nem szerveztem semmit, semmin

Teljes bejegyzés »

Állj fel

  Hol van az alázat s hol a szeretet mit az élettel kaptál? Fenn hordod orrod, jársz kelsz a világban, sajátod nem ismered már. Oly

Teljes bejegyzés »
Versek
Tóth Ágnes

Légy te is virág

    Magok vagyunk, fény felé nyújtjuk két kezünket Mint virágok tavasszal az éledő mezőn, réten – Sok színben pompázik az ember és az élet

Teljes bejegyzés »