Kesergő!
Dolgozni szépen…szike a kézben…úgy érdemes
Remény a fényben…felkészülve tettrekészen…már nem félelmetes
Egy változást tekintve…dicsőséget kivívni…igazán kellemetes
De mezitláb járni a hóban…hamisan fecsegni a szóban…teljesen felesleges
Ime eljött a Városházára…mindenütt ámulják szájtátva…miért tette ezt
Magasabb zsebpénzért…elillanó reményért…tudta,hogy vállán lesz kereszt?
Csatlósként hűen követve…aki elvtársi akolból elkötve…mint másodhegedűs maradt
Rövidlátóvá téve…majd egyre tolják majd félre…az utálat felé halad
Ráengedik a szappanos vizet……kettőt kap,s egyet fizet…mozgatja a lapátot fürgén
Parancsként kaphatott virágot…mint aki csak kívülről látta a világot…bolyong a problémát kerülve
Szolgaként rázza bilincsét…s tehetetlenül fogja a kilincsét…búcsú nélkül elvész a ködben
Marad csak kétségben…értelmetlen előitéletében, reménykedve de csak sovány örömben
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
