Matematika alapfokon. /Tanmese nem csak gyerekeknek/

 

A Budai házaspárnak öt gyermeke született. A két nagyobb, már kirepült a családi fészekből, sőt a legidősebb lány férjhez ment, így a szülők egy unokával is dicsekedhettek.

A nagy fiú is jó szakmát sajátított el. A divatos számítástechnikában programozóként tevékenykedett, így sikerült fiatalon meg állni a saját lábán. A szülők viszont, figyeltek rá, hogy a családi összefogás ereje, továbbra is megmaradjon. A hét végeket továbbra is együtt töltötte a család.

Valika, az édesanya évek alatt kialakította azt a szokást, hogy a vasárnapi ebédet együtt fogyasszák el a nagy családi asztalnál. Ez viszont nem esett nehezére gyermekeinek, hiszen   az ő húslevesének és rántott csirkéjének párja nem volt. Ilyenkor, az édesapa: Béla, sok hasznos tanáccsal látta el úgy felnőtt, mint iskolás gyermekeit. Eleinte mint ahogyan szokás, különösen tinédzser korban lévők lázadoztak, de idővel rájöttek, apjuk mindig csak jót akar nekik.

A három otthonlévő közül Józsi középiskolás, Petike harmadikos, a kis Mónika pedig még óvodába járt.

Már az asztalterítéssel voltak elfoglalva, melybe a kis Mónika is besegített, Peti apja felé fordulva a következő kérdést tette fel: Apa, mond meg nekem, melyik a több, a harminckettő, vagy a tizenöt? Természetesen a harminckettő, felelte apja. Egyáltalán, hogy tehetsz fel ilyen kérdést, mikor tudom, hogy ötös vagy matekból? Kérem, magyarázd el, mi ez az egész? Valami beugratás akar lenni?

Nem beugratás, de olyan történt tegnap az iskolában, amit nem akartak sokan elfogadni. Viszont, a tanítónéni szerintem igazságosan ítélkezett.

Jó, nem bánom, van még ebédig egy kis idő. Bemegyünk a szobádba és elmondod, mert kíváncsivá tettél. Főleg azért, hogy megtudjam, milyen az ítélő képességed. Tudod apa, van két lány az osztályunkban, ők eddig barátnők voltak, de nem hiszem, hogy ezután az eset után azok is maradnak. Miért, mi történt? Mi tette tönkre a barátságukat?

Az történt, hogy a Nóri beárulta a barátnőjét a szüleinél olyasmiért, amit ketten követtek el, de ő letagadta és ráfogta az Ilcsire, hogy egyedül csinálta, sőt, még azt is mondta, ő leakarta beszélni, így még jobban besározta csak azért, hogy magát mossa tisztára.

Jó, jó, értelek, csak azt nem tudom, hol itt a matematika? Elmondom apa és akkor, biztosan nekem adsz igazat. Hallgatlak kisfiam, nagyon érdekes . Tudod, 32-en vagyunk az osztályban. A tanítónéni szavazásra tette fel a büntetés tényét.

Még pedig? Miről kellett szavazni? Arról, hogy a tanítónéni Nórinak nagyobb büntetést rótt ki, mivel a rosszat árulással is  és hazugsággal is tetőzte. Nekünk arról kellett szavazni, hogy a tanítónéni igazságosan járt-e el.

Miért, hogy végződött a szavazás? Mivel, két lányról volt szó, így harmincnak kellett szavazni. Tízen azt mondták, ők mind a két lánnyal jóba vannak, nekik semmi bajuk nem volt eddig velük. nem akarnak egyikkel sem haragot. Viszont a húszból tizenöten  azt mondták, igazságos a Nóri nagyobb büntetése, öten pedig úgy döntöttek, egyforma büntetés jár mindkettőnek.

A tanítónéni szerint, 75%-os döntés született, így a Nóri nagyobb büntetést kapott. Erre, az egyik lány felszólalt, hogy harmincnak a tizenöt, csak a fele.

Szerintem, aki nem szavazott, azt nem lehet a szavazók közé sorolni, így ők már nem kritizálhatják a tanítónénit!

Igazad van kisfiam! Büszke vagyok Rád! Peti kihúzta magát és boldogan ült a vasárnapi ebédhez!

Benedek Erzsébet
Author: Benedek Erzsébet

Benedek Erzsébet az Irodalmi Rádió szerzője. Benedek Erzsébet néven születtem Miskolcon, iparos családból. Szinte egész életemet Miskolcon étem. 2018-ban költöztem Budapestre, gyermekeimhez.Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas koromban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Folyamatosan, 2014-től küldözgetek pályázatokat.Fő témáim: A család, hit és a történelem. Szeretem elemezni írásaimban, a történelem milyen hatással van az egyszerű, hétköznapi emberre, valamint, a család életére. Verseim és kisebb esszéim témája is erről szólnak általában.Már gyermekként is szerettem hallgatni szüleim, nagyszülőim élettörténeteit.Úgy, ahogyan múlt az idő felettem is, írásaim is az én korosztályomból került ki. Megihlettek gyermekeim, unokáim, dédunokáim születése is.Mivel 1956-ban voltam 18 éves, valamint átéltem az ötvenes évek diktatúráját, így sok személyes tapasztalattal is találkoztam. Így született meg, az Irodalmi Rádió kiadásában a „GÖRÖNGYÖS ÚT” c. regényem. Ezzel elnyertem az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Miskolc város Irodalmi különdíját.Terveim vannak még, kérem a Jóistent, szellemi képességem további megtartására.

Megosztás
Megosztás

3 válasz

  1. A történetben a lényeg nincs kiemelve, végül is, milyen büntetést kaptak a lányok? Az igazság, a matematika igazsága befolyásolta-e a tanárnőt?

    1. Kedves Kitty!
      A szerző válasza a kérdésre:
      „Nórinak nagyobb büntetést szabott ki a tanárnő, a gyerekeknek pedig arról kellett szavazni, hogy igazságos volt-e a tanárnő büntetése!.”

  2. Ezt értettem a történetből is, legalább is sejtettem, csak a változás nem történt meg a szavazás alapján. Ezt nem láttam. 🙂

Hozzászólás a(z) Zsoldos Árpád és Adrienn bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

48 − = 40

Álomváró

Este van. Vár az ágy. Egy plüssmalac röfög. A tej is megalszik, falevél sem zörög. Pulóvert fon pók a sarokban. Gyere, bújjál ide gyorsan. Betakarlak,

Teljes bejegyzés »

Időutazás

A fűben pihenve néztem, mint játszik a fény, a levélmintás árnyék, és az akácillattól bódult sok pici lény a diófa alatt, békés bűvkörödben. Bőröd feszes

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

A titok

  Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására

Teljes bejegyzés »

Kézen fogott az Isten.

Hitemmé vált a talpam alatt Tévedésein kopott utam. Hajnalok pírján éjbe hasadt. Mégis, fénye szívemre zuhant.   Vesztett tegnapok sírásait Konokul újra kísértettem, Díszítve zörgető

Teljes bejegyzés »

Minek nevezzem…?

Minek nevezzem az álmot… mely szívembe mennyei fényt sugároz, mely az odaföntvalók földi mása, lényemnek vajúdása? Minek nevezzem az álmot… mely szerelmi lázt hoz, s

Teljes bejegyzés »