A hit ereje.

 

  ”  Amit könyörgésetekben kérte, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek! Máté evangéliuma”

Fenti ige jutott eszembe a Szentírásból mikor első kontról vizsgálatomra készültem csípő műtétem után. Barátnőm, ki minden bajomban, gondomban mellettem áll és segítségemre siet, most is meg ígérte, elkísér a vizsgálatra. Kicsit ízgultam, mivel eddig a kötelező lépcsőgyakorlatokat is fél mankóval, csak kísérettel próbáltam meg. Ez, azt jelentette, kisebb erőfeszítésbe kerül a teljes fél napi talpon levés.

Már, a taxit is megrendeltem, mikor csörgött a telefon. Zsuzsi volt: „Barátnőm, este szóltak a gyerekek, hogy a kis unoka beteg lett, nem mehet óvodába” Természetesen, a családod az első, feleltem. Majd megoldom, hiszen már „Nagylány” vagyok! Egyszer össze kell szedni magam, nem támaszkodhatok mindig másra.

Amint letettem a telefont, eldöntöttem, ezt Isten és őrangyalom segítségével végig kell csinálni. Viszont, a fülembe csengett az orvos intő szava: ” Csak arra vigyázzon, el ne essen, mert akkor, kezdődhet minden elölről! Hiszen, a gyerekek is folyton ezt szajkózzák. Azt is tudom, nem csak a műtött  csípőmmel van a baj. Na, de sebaj! Hiszem az Istent, bízom az őrangyalomban, ki nyolc évtizeden keresztül mindig velem volt. Imádkozom egyet, miközben csengetnek. A taxis az. Mehetünk? Kérdezi. Szó nélkül elveszi táskámat, le segít a lépcsőn, segít a taxiba beszállni. Igazi dzsentrimen! Megegyezünk, ha végzek a vizsgálattal, telefonálok és jön értem. Egyedül maradok. Keresek egy olyan helyet, ahonnan jól látom a kiírt sorszámot. Kezdődik a szokásos matatásom. Kesztyű, sapka elrakás, (a rendelőben csak útba lehet) kezembe készítem, az előző orvosi papírokat, a sorszámmal együtt (erre, már az orvosnál nincs idő) Órámra nézek, egy fél óra eltelt. Ekkor, megcsörren a mobil. A mezőcsáti Zsuzsi vagyok. Haza mentél a kórházból? Otthon vagy? Teszi fel a kérdéseket. A Megyei Kórházban vagyok vizsgálaton és csak délbe megy a buszom. Úgy gondoltam, addig meglátogatlak. Én is itt vagyok, felelem boldogan. Elmagyarázom merre talál és öt perc múlva, boldogan öleljük egymást!

Már nem gond, a táskám, kabátom kire bízom, amig a röntgenben leszek. A gyógyszerem is kiválthatom, nem kell hat felé figyelnem amig a pénzem előveszem.

Tehát, Zsuzsi barátnőm helyett, jött egy másik Zsuzsi ŐRANGYALNAK!

Így működik a HIT!

2017 jan.

Benedek Erzsébet
Author: Benedek Erzsébet

Benedek Erzsébet az Irodalmi Rádió szerzője. Benedek Erzsébet néven születtem Miskolcon, iparos családból. Szinte egész életemet Miskolcon étem. 2018-ban költöztem Budapestre, gyermekeimhez.Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas koromban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Folyamatosan, 2014-től küldözgetek pályázatokat.Fő témáim: A család, hit és a történelem. Szeretem elemezni írásaimban, a történelem milyen hatással van az egyszerű, hétköznapi emberre, valamint, a család életére. Verseim és kisebb esszéim témája is erről szólnak általában.Már gyermekként is szerettem hallgatni szüleim, nagyszülőim élettörténeteit.Úgy, ahogyan múlt az idő felettem is, írásaim is az én korosztályomból került ki. Megihlettek gyermekeim, unokáim, dédunokáim születése is.Mivel 1956-ban voltam 18 éves, valamint átéltem az ötvenes évek diktatúráját, így sok személyes tapasztalattal is találkoztam. Így született meg, az Irodalmi Rádió kiadásában a „GÖRÖNGYÖS ÚT” c. regényem. Ezzel elnyertem az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Miskolc város Irodalmi különdíját.Terveim vannak még, kérem a Jóistent, szellemi képességem további megtartására.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Réteges emlék
Versek
Barbina Melinda Barbara

Barbina Melinda Barbara: Réteges emlék

Magányosan keringő homályos éjszakák, Rekkenő hőségből melengető félkabát, Sárguló lombtetők, majd az első havazás: Mélázva derengő, múlhatatlan akarás… Képzelt valóságban lovagló ábrándok- A félkabáttal eltűnő

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

Kire kell bízni a virágokat?

Volt egyszer régen egy Zerzura nevű városállam, amelyet egy végtelen sivatag közepén zöldellő oázisban építettek fel, hófehér márványból. Ennek a városállamnak a tizenkettedik kormányzója rajongott

Teljes bejegyzés »

Vendike

Vendike. Vendike mosollyal arcán született Ezzel mindenkit megörvendeztetett Azóta sem tűnik el arcáról mosolya Amivel vetekszik csupán huincutsága Mióta először horgászbotot látott Minden nap csak

Teljes bejegyzés »

Bendzsike

Bendzsike Harmadik fiúként született Bendzsike Kicsi lénye beletemetkezett mélyen a szívünkbe. A szeretet sugárzik mosolygós arcáról Elbűvöl mindenkit, s levesz a lábáról Zene hallatára dervis

Teljes bejegyzés »

Falvak-városok

A Budakeszi kisváros közepén felújított ABC áruházban András már mindenkit ismert. A szemüveges pultos nénit, az árufeltöltő copfos fiatalembert, a gyakorlatra érkező tanulókat és a

Teljes bejegyzés »

Petike

Petike Add Uram áldásod Petike unokámra Derék emberré váljon ez szívem vágya Hogy vigye a fáklyát boldogulására Dolgos életének mérhető hasznára Ne terhelje őt tovább

Teljes bejegyzés »