Rózsa Iván: Genetika, etika

Rózsa Iván: Genetika, etika

Axiómák
A fű zöld, az ég kék, O1G.

Diktatúra?
Örkény uralmat inkább, mint önkényuralmat!

No comment…
Kommunistáznak az „antikommunista” bolsevikok, s közben átjátsszák az országot Kínának, Oroszországnak, Törökországnak. Közben megvédik a keresztény Európát… No comment…

Felségsértés?
Felségsértés az, ha leírom, hogy ovi egy rafinált, kis óvodás szintű, kétszínű, aljas kis plagizátor senki? Hogy adhatnánk neki teljhatalmat?! Igaz, úgyis megkapja… Hányszor játszotta el már a bizalmunkat?!

Zombi-sereg
Az ovi-zombik között tényleg sok lehet az antikommunista érzelmű ember. Ez már duplán skizofrénia: most tapsolnak Kínának a maszkokért, és közben szidják az EU-t az euro milliárdokért?!

Bálványimádók
Csermanek-Kádár Jánosnak elvtársa, Rákosi börtönében lehúzták a körmét, mégis kommunista maradt… Valahogy ilyenek az ovi-zombik is… Legalábbis egy részük, másik részük viszont pragmatikus gazemberekből áll, akik fényesen megélnek az ülepnyalásból…

Állatok!
Aki a jelenlegi helyzetben is rafinált, helyezkedik, nyerészkedik más kárára, le akar végleg számolni az ellenségével – szememben egy állat! Elnézést az állatoktól… Több bennük az emberség…

Állatemberek
Farkascsorda nyalogatja a falkavezér tappancsát, hogy tovább zabálhasson!

Farizeusok
Álszent farizeusok, játsszák olykor az ál naivat, most néha az ál keményet, az ál bátrat; s közben ülepnyaló senkik… Azt mondjátok tán, hogy mi a bajban csak nyávogunk, de én elefántdübörgést, oroszlánbömbölést hallok a közeljövőből…

Senkik vagytok!
Talpnyalók: egyszerűen senkik vagytok! Ne várjátok el a Valakiktől, hogy titeket bármi másnak is nézzünk, mint senkiknek!

Genetika, etika
Genetikailag nincsenek aljas népek, vagy népcsoportok. Vannak viszont olyan állatemberek, akik születésük óta – hisz annak születtek – genetikai ondók, hogy finoman fogalmazzak… De egy „g” betűvel kezdődő szóra gondolok… Sosem változik meg az ilyen: adhatsz neki 99 esélyt, 100 %, hogy GG marad…

Optimizmus
Agymosottak agyát vissza lehet mosni: hiszen ők többségükben és alapvetően jó szándékú, csak kicsit-nagyon félős, alul informált emberek, akiket majd jó irányba is lehet terelni, a legjobbat kihozni belőlük, s nem becsapni, aztán cinikusan kiröhögni!

Budakalász, 2020. március 27.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchárom éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok internetes portálon és...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Érett vallomás…

Nem kellenek ólmos igék, vagy táncoló vallomások, miket a közhely telesző, és megtép az idő. Csak buján álmodó kamasz szív takarja ily nyersen ébredő, meztelen

Teljes bejegyzés »
Prózák
Laczkó Ilona Adél

A pad titkai

A pad titkai Emma pár napja érkezett haza Angliából, a covid-járvány miatt hosszú ideig volt távol. Mára már alaposan kifárasztották a rokonok a szűnni nem

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Barlang nélküli ember

Hál’ Istennek nincs sár! A keményre fagyott keréknyomokat a hó is belepte már. Úgyhogy félni nem kell! Van takaró. Finom, puha, ragyogóan tiszta. Nem túl

Teljes bejegyzés »

Vadrózsa

Bájos virágát nem kötheted csokorba. Nyurga száron szirmait a szél fodrozza. Nehézkes megfogni a virágkelyheket, mert átkozott tettéért tüskéssé lettek.   A szentcsaládot egykor ölébe

Teljes bejegyzés »

Tavaszi álom

Egy ősrégi torony, régmúltból maradt ott, mágikus térben lógnak emlékfoszlányok. Bútorok ma porlepett deszkadarabok, alig-alig akadnak valós vonások.   Látogatóba csak a madarak járnak, kísértenek,

Teljes bejegyzés »

Ősrégi torony

Egy ősrégi torony, régmúltból maradt ott, mágikus térben lógnak emlékfoszlányok. Bútorok ma porlepett deszkadarabok, alig-alig akadnak valós vonások.   Látogatóba csak a madarak járnak, kísértenek,

Teljes bejegyzés »