Rózsa Iván: „Bolondok” napján…
Szerves fejlődés
Ahol a tehetség, ott a hatalom! Ahol az ötlet, ott a megvalósítás!
Szervetlen fejlődés
A történelem menete pár ezer éve; zsákutcák sorozata… Papagájok hatalma, akik semmit sem értenek a világból, csak ismételgetnek, – azt azért érzik, kit kell – és talmi erőszakkal gyakorolják a hatalmat…
Erő és erőszak
Erő nem egyenlő erőszakkal! Erő pozitív, erőszak negatív hatású…
Mai helyzet
Hosszú idő után a szerves fejlődésé a közeljövő! Különben vége lesz a világnak! Tehetségtelen epigonok a vég-katasztrófába vezetik…
Kár!
Kár azzal jót tenni, aki utána beléd rúg… Keresztények legyünk, ne hülyék! Aki hülyén segíteni akar, ő maga is hülye! Felesleges erőbedobás, és visszájára fordul.
Palimadár
Másoknak kaparja ki a gesztenyét. Az ő zsírjával sütögetik mások a pecsenyéjüket.
Történelem
Hány névtelen alkotó hős lehetett eddig a történelemben? És többnyire csak az őket kihasználó senkiknek emeltek eddig szobrot, emlékművet. Tisztelet a kivételeknek. Az alkotóknak általában „csak” az alkotás öröme maradt… De ennek a plagizálásnak egyszer és mindenkorra vége szakad! Eljön a rafináltság korszaka után a végtelen őszinteség korszaka!(Rafináltak, lehet megint lopkodni, Isten nem ver bottal, most mással!)
Budakalász, 2020. április 1.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
