Egy szép tavaszi napon,
mikor a virág kelyhét bontja ki,
tópartra indult kirándulni
a szeleburdi Puszi.
Kutyus létére nem jött zavarba,
ha hemperegni kellett az avarba.
Kergetett lepkét, lesett halat,
nagy jókedvében a tóba is beszaladt!
Ám amikor éppen a bundáját rázta
a parti ösvényen, világ csudája!
Hát elébe ugrott egy öklömnyi labda!
Nem, mégsem! Hisz azt mutatta a gazda!
Szagolná, mert ilyet még nem látott.
Uram atyám! Miféle szerzet! Eleven lehet?
Hideg, és csúszós. Majd én felmelegítelek!
Puszi nyújtja lábát, noszogatná szépen,
de ekkor a valami, nagyot ugrott kérem!
Több se kellett a bátor kutyának,
akit még nem mutattak be békának!
Hanyatt homlok futott az ösvényen,
meg sem állt hazáig, nagy igyekezetében!
Author: Apor Kata
Apor Kata az Irodalmi Rádió szerzője. Kaliczka Katalinnak hívnak. 1964-ben születtem. Romhány, a szülőfalum egy kis nógrádi település. Már hat évesen baba helyett a Hetvenhét magyar népmese című Benedek Elek könyvvel járkáltam, amíg ki nem olvastam. Aztán, ahogy kell sorban jöttek a pöttyös könyvek, indiánosak, krimik, majd a szépirodalmi művek. A falusi könyvtárban csaknem minden könyvben ott díszelgett a nevem. Az ünnepélyeken én voltam a versmondólány. Majd nyolcadikban az irodalom tanárnőm négyest adott magyarból év végén. Azzal indokolta, hogy a nagyvárosban, ahová továbbtanulni készültem (Budapesten), leendő tanáraim biztosan nagy követelményeket támasztanak, nehogy szégyent hozzak rá! Ezzel nem értettem egyet, de az biztos, hogy jó pedagógus volt, mert soha ötöstől rosszabb jegyet nem kaptam a középiskolában. A JIBRAKI Színtársulat örökös tagjaként végeztem. Bár magyar-történelem szakos tanár szerettem volna lenni, nem vettek fel a főiskolára. Dolgoztam, férjhez mentem, gyerekeket szültem. Két lányt. A nagy harminchárom éves, fotómodell, a kicsi harminc éves, festőművész tanár. Én a papír-írószer üzletben találtam meg a hivatásom. Ott foglalkozhatom gyermekkel, felnőttel egyaránt. Természetesen az irodalom, a kreativitás jegyében. Vezettem színjátszó szakkört, országos harmadik helyig jutottunk. Most Budapesten vezetem az üzletem, az ajtaján cserélgetem a gyerekverseket a gyerekeknek, a novellákat a felnőtteknek, legalább hetente. Nagy örömömre olvasgatják, és szeretik....
