Csendet, csak a lényeget mondd, Isten!
Csak a lényeget, ami kell
hogy a szív az életet
pumpálja körbe
körbe
a hamis, a hazug
a gyáva, az álca
a téves, a réges régen elhagyott
szavaktól hemzsegő agyamból
űzd ki, kifelé,
aki csak áltat!
Csak az igazat
halljam a parazsat, ahogy
sercen a szívben
a tengernyi rímben
ne vesszek
csak az igazat halljam!
Csak eleget, mindenből
a fészek meleget,
emberből, érzésből,
kérdésből, féltésből
elég a kevés
elég a néhány
maradjon a lényeg,
csak a lényeget hozd
Isten, csak az igazat hozd énrám!
Author: Pelesz Alexandra
Pelesz Alexandra az Irodalmi Rádió szerzője. Tizenhat éves korom óta írok. Voltak időszakok, amikor nem ragadtam tollat, de a szívem mindig visszahúzott a papírhoz, mégpedig azért, mert írás közben a szabadság olyan fokát élhetem meg, amelyet máskor soha. Lehetek bárki, bárhol, bármennyi ideig. Belemerülhetek az emberi lelkekbe. Írás közben nincsenek korlátok, szabadon szárnyalok. És ha a soraimat olvasva sikerül néha megérintenem másokat, ha csak egy-egy ember is úgy érzi, kapott tőlem valamit, akkor az írásban lelt örömöm - amely egyébként visszacsatolás nélkül is létezik - megsokszorozódik.
