Csodás elmúlás

Csodás Elmúlás

Fekete lyukból szürke kisegér
kandikál elő a zsemleszínű nappalira, ahol egy karosszék szúette karfáján támaszkodik egy megfáradt alkar.
Tulajdonosa az utcát lesi jobb irányban, balról pedig egy pipából szívja olykor az éltető anyagot.
Szépen szóló csengő táncol a márciusi szél csilingelő hullámain.
Elönti a melegség, szíve kalapál egy pár gyorsat és vidámat.
Forró vihar támad.
Ő az! Hazajött!
Ragyogja egész testében a pillanatot,
s máris egy kerek kis hajó ringatózik lelke tükrében, hogy átszelje a szív óceánját.
Tiszta az ágy
Megfőtt az étel
Ott, mellette az ülőhely
Csend
Hidegrázás
Elillan a csodás muzsika.
Marad a pergamen és paplanillatú szoba,
s az agg arc szürke emlékeinek színes rokona.
Véget ért a dal.
Lehanyatlik a kéz, a fej előre biccen.

Murányi Tünde
Author: Murányi Tünde

Murányi Tünde az Irodalmi Rádió szerzője. 1985. március 26-án születtem Miskolcon. Bár most már nem ott élek, a város mindig közel fog állni a szívemhez. Az általános iskolát Hévízen fejeztem be, majd Keszthelyre kerültem középiskolába, végül 2011-ben a Debreceni Egyetemen végeztem el a szociálpedagógus szakot. Jelenleg Esztergomban élek a családommal. Gyermekkoromból leginkább arra emlékszem, hogy sokat olvastunk, mesét hallgattunk. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy később érdekelni kezdett a történetszövés. Regényt, novellát, mesét bármikor tudok írni, ám az igazán jó írásokhoz ihlet szükséges. Ez igaz a versekre is, hiszen a legjobb művek mindig valamilyen nagy érzelmi töltetből születtek, mint amikor egy vulkán teremt új életet. 8 évesen írtam az első mesémet, ami rég feledésbe merült, én azonban a fejemben őrzöm minden sorát. 14 évesen 100 versemet őrizgettem egy spirálfüzetben, mára ebből csak a negyede maradt meg, de nem bánom, tudni kell szelektálni. 1 novellám, 1 folytatásos regényem szinte készen várja, hogy egyszer napvilágot lásson. Sosem tekintettem munkának az írást, inkább olyan, mint amikor egy kisgyermek belép egy játékboltba és elkapja az eufória érzése. 2017-ben magánkiadásban Motiváció címmel jelent meg könyvem, melyet az életmódváltásomról írtam. Jelenleg az ELTE Tanító-és Óvóképző Kar óvodapedagógus hallgatója vagyok, és próbálok ihletet meríteni a fiatalságból, hogy adhassak...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Még élünk!

Rózsa Iván: Még élünk! Mennyi, mennyi szószátyár, naplopó, cselszövő gazember! De itt vagyunk mi is, és még élünk! Budakalász, 2024. március 1. Author: Rózsa Iván

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Még mindig

Rózsa Iván: Még mindig Igaznál több a Hazug ember. Megváltó, Tényleg működtél? ! Budakalász, 2024. február 17. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Biztos?

Rózsa Iván: Biztos? Nem csak a való Lét, bizonytalan az is; Mi van odaát? Budakalász, 2024. február 16. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Mágnes

Rózsa Iván: Mágnes (Három haiku) Elment mellette, És mágnesként vonzotta Magához a hölgy. Japánba repült, Hisz mágnesként vonzotta A szent hegy, Fudzsi. Japánba készülsz, Mágnesként

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Nyuszi-forradalom

Rózsa Iván: Nyuszi-forradalom Az állatoknak kell végül megmenteniük a Földet! Szavaimon bennfentes „okostojások” jót röhögnek… Lázadjatok fel delfinek, majmok, kutyák, macskák: Takarítsátok el az emberiség

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Fejlődés?

Rózsa Iván: Fejlődés? Lásd, emberiség: Hanyatlással fejlődünk! Kiirtjuk magunk… Budakalász, 2024. február 28. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek

Teljes bejegyzés »