A búcsú

Búcsú

 

Itt állva csak meredten nézve.

nem értve, hogy történhetett ez meg?

Felgyúltadnak a gyertyák szomorú fénye

a fájdalom tépi öröké a szíveket.

 

Merengünk, gondolatunk messze reppen,

a fájdalom könnye arcunkon gördül le.

Hallatszik messze a fájdalom hangja

könnybe lábadt szemmel hívunk haza!

 

A búcsú néha nagyon nehéz,

mi az életben fájó remény,

De náluk a búcsú fájón kemény,

hisz végleg itt hagytál elmentél!

 

Búcsúzom, ha egyszer vége tér,

Búcsúzom, elhagyót a remény.

Búcsúzóm, az élet oly kevés.

Búcsúzom, ha már az idő messze vitt.

 

Az órán a perc sem ketyeg,

Búcsúszó lett most az életem.

Búcsúzom, hát Isten te veled!

Óvja, védje mennyei életed.

 

Búcsúzom, nehéz mondanom,

Búcsúzom, mily kegyetlen e fájdalom.

Búcsúszó mi halkan elcsitul,

Itt élsz szívünkbe örökre!

Stern Ilona
Author: Stern Ilona

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű munkáscsalád gyermekeként nőttem fel. Elvégeztem az általános iskolát, ezután nemsokára kiköltöztünk Olaszfalura, s a nagybetűs élet kínálta lehetőség szerint munkába álltam. Három gyermek édesanyja vagyok. A helyi plébániának a plébánosa és a Kolpyng családdal együtt rendezvényeken, kirándulásokon vettünk részt, s ez után próbáltam az átélt perceket visszaadni, ami kis sikerrel sikerült is. Majd elvégeztem egy számítógép-kezelő és a szociális gondozó, valamit ápolói iskolát. Miután az iskolákat sikeresen befejeztem, pályát változtattam. Szépkorúak bentlakásos otthonának dolgozója lettem egy gyönyörű Balaton parti intézményben, ami sajnos nagyon távol volt lakhelyemtől. Jelenleg egy romantikus gyönyörű környezetben lévő intézményben vagyok ápoló, ahol foglalkozás keretében is foglalkozom az irodalommal. Már régóta foglalkoztatott a versírás, és minden, mi az irodalomhoz kötődik. Közben autodidakta módon próbálgattam szárnyamat, s írtam, de nem még került kiadásra. Hivatalosan a Balaton parti intézményben kezdtem el foglalkozni a versírással, miután felkértek, hogy az ott élő lakók születésnapjára írjak verset,  amit nagy örömmel vettek. Majd egy úriember kért egy verset a helyi dalkörnek, amit a helyi lap le is közölt. Ezután, ahol az illető énekel, a Balatonalmádi Városi Vegyes kar megalakulásának évfordulójára - ami nagy meg tiszteltetés...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Orosháza

Orosháza. Írta: Egyed-Husti Boglárka   Épp száltam ki a vonatfülkéből, amikor Zoli rám pillantott. Az édesanyja nagyon beteg volt őt jöttünk meglátogatni, de Zoli sem

Teljes bejegyzés »

VÁROK RÁD MIKULÁS

         VÁROK RÁD MIKULÁS   Szarvasok húzzák a szánom, hozzád jövök ma este, Ajándékot viszek neked, vágyaidat meglestem. Figyeljetek aprónépek, kisfiúk és kislányok, Ez

Teljes bejegyzés »

Pünkösdi királyság

Való igaz, hogy furcsán nézett ki! Felül csákó alakú zöld sapka, lejjebb élénk, tarka színek nevettek a rácsodálkozóra. Nagy batyu is volt nála, mint egy

Teljes bejegyzés »
Versek
Bora Ildikó

Karácsonyváró

Aranyszálra fűzzük lelkünk legjavát, Fénylő gyöngyszemekből kötünk koszorút. Ajtónkra függesztjük a várakozást, Karácsonyestéig hosszú még az út. Gyertyalángban lobog kezdet és a vég, Csend telepszik

Teljes bejegyzés »

Az eltűnt tavasz

Tétova ősz, amint halad, Néha még izzó nyárba vált. Látva hófehér, szép hajad, Csillámló, hűs telet kiált. Bennem a nyár lebbent tova, Örök varázzsal hiteget.

Teljes bejegyzés »