Anyák napjára

Előző életedben egy tündér voltál,
A tavaszi szellővel harangoztál.
Csillámport szórtál a felhők tetejéről,
Virágokat szedtél Isten mezejéről.

Világra jöttél az új életedbe,
Nem tudtad hol, hogy és mibe kezdj bele.
Elszállt az idő, teltek-múltak az évek,
Egyenetlen lépteidből tánclépések lettek.

Mosolyogj és nevess, a világ ennyit ér,
Amit a szemed kíván, és szívedbe fér.
Ma már ragyogó szemekkel vigyázol rám
Úgy, mint egykor rád a Te anyukád.

Ki bántani mer Téged, csaló az, és galád,
Tudd, hogy azok irigyek, és semmik ők Tehozzád!
Fordulj hátra, mosolyogj bele a szemükbe,
Aztán fordulj vissza, és sehova, csak előre.

Eddig féltem én, most már tudom én,
Nincs, ami minket szétválaszt, mindig lesz kötelék.
Eddig sírtam én, most már nevetek én,
A világ legjobb anyukája csak az enyém.

Vár rád még sok szép hely, miről mindig is álmodtál,
Magad helyett mindig csak másokra gondoltál.
Messze még az az idő, mikor ezüst lesz a hajad,
De a Te szíved számomra mindig arany marad.

Soha nem kértél, Te mindig csak adtál,
Ezt az előző életedből hoztad magaddal át.
Dús hajadba, ha belekap a tavaszi szél,
Hordja el a csillámport, mit Te szórtál el még.

Gyengéd kezed, ha megfogom,
Nem engedem el, csak szorítom.
Megköszönöm mindazt, mit értem tettél,
Boldogságban-békességben engem felneveltél.

Ha belenézel a tóba, a Hold fényébe,
Egy tündér arcát látod vissza a tükrében.
Nyári szellő, ha meglibbenti szép szoknyád,
Körülötted a sok kis bogár mind táncot jár.

Üvegcipőd, ha megkoppan naponta a küszöbön,
Méz illata száll tovább, s mindenkinek úgy köszön.
Két karodban egykor még én aludtam,
Hogy onnan mi várt rám, még én sem tudtam.

A múlt sebei megjelentek arcodon,
A sok kedves szó nyomot hagyott ajkadon.
A jó emlékeket mind szívedben őrzöd,
A rosszakat pedig mind eltörlöd.

Kedves anyukám, ma van anyák napja,
Remélem, hogy ez mind a szívedet megmozgatta
A mindenségek után is vigyázok majd rád,
Mert nekem van a világon a legeslegjobb anyukám!

 

Aminka
Author: Aminka

Németh Amina az Irodalmi Rádió szerzője. Az első feljegyzett dátum szerint a verseimet 2012 óta költöm, azóta minden szerzeményem a lelkem egyik darabkája. Ezt a költői vonalat, amit a nagypapámtól örököltem, már egészen kicsiként elkezdtem követni. Ahogy idősödtem, a verseimen látszott a fejlődés, amit számtalan kudarc és rengeteg munka előzött meg. Az idő múlásával a verseimet egyre többen kezdték el olvasni, megosztani és követni a munkásságomat. Ez hatalmas motivációt adott ahhoz, hogy ne hagyjam abba, ami igazából egy másodpercre sem jutott az eszembe, és a pozitív visszajelzések mind erőt adtak a további művek szerzéséhez. Mindig is csak egyet akartam: hatni az emberekre. 2019 júliusában létrehoztam a verses oldalamat facebookon, az Aminka költ-öt, ahol megannyi pozitív és bátorító visszajelzést kaptam, ennek köszönhetően csak jobban és jobban akartam írni, szebbeket, egyre csak szebbeket. Végül 2019 végén megjelent az első kötetem, a ,,Ha madárka lennék”, ami az eddigi talán legnagyobb mérföldkő volt az életemben, aztán ezután nem sokkal az Év diák Költője 2019. III. lettem. Én csak azt kívánom, hogy mindenki teljes odaadással tegyen az álmainak megvalósítása érdekében, és érje is el azt. A verseimet olvassák szívükben olyan szeretettel, mint amilyennel én írom őket.  

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

VÁROK RÁD MIKULÁS

         VÁROK RÁD MIKULÁS   Szarvasok húzzák a szánom, hozzád jövök ma este, Ajándékot viszek neked, vágyaidat meglestem. Figyeljetek aprónépek, kisfiúk és kislányok, Ez

Teljes bejegyzés »

Pünkösdi királyság

Való igaz, hogy furcsán nézett ki! Felül csákó alakú zöld sapka, lejjebb élénk, tarka színek nevettek a rácsodálkozóra. Nagy batyu is volt nála, mint egy

Teljes bejegyzés »
Versek
Bora Ildikó

Karácsonyváró

Aranyszálra fűzzük lelkünk legjavát, Fénylő gyöngyszemekből kötünk koszorút. Ajtónkra függesztjük a várakozást, Karácsonyestéig hosszú még az út. Gyertyalángban lobog kezdet és a vég, Csend telepszik

Teljes bejegyzés »

Az eltűnt tavasz

Tétova ősz, amint halad, Néha még izzó nyárba vált. Látva hófehér, szép hajad, Csillámló, hűs telet kiált. Bennem a nyár lebbent tova, Örök varázzsal hiteget.

Teljes bejegyzés »

EUGÉNIA

Az ódon pesti házak legendákat őriznek. A zárt kapuk mögött soha meg nem írt regények születnek, az öreg falak meséket suttognak régi, letűnt korokról és

Teljes bejegyzés »