Remény haikuk (7.)

 

 

Igézet

Beleng sóhaja,

elveszek illatában

izzó ölében

Németh Zsolt László
Author: Németh Zsolt László

Németh Zsolt László az Irodalmi Rádió szerzője. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”Valahogy ez a nagyszerű gondolat mindig elkísér, akár alkotás közben is. Aki leírta zseniális ember volt, etalon, a mindenséggel mérhető. Sokszor gondolok azokra a nagyszerű művészekre akik gyermekkoromtól fogva hatással voltak rám, lehet akár zenész, képzőművész, színész.. Már nagyon fiatalon ilyen emberek közt mozgolódtam, édesapám hivatása okán. Egy nagy szimfonikus zenekar fontos embere volt, én pedig sokat „tébláboltam” mellette. Mostanság is gyakran beszélgetünk ezekről az emlékekről, nem kihagyva a humoros epizódokat.A szociális szférában dolgozom, mely néha embert próbáló feladat, ám szeretem a kihívásokat. Hívő emberként próbálok a mindennapokban élni, ami nagyszerű dolog a nehézségek ellenére is! Antológiákban, irodalmi folyóiratokban, pályázatokon publikáltam, több a Nyugat-magyarországi Egyetem által meghirdetett pályázat és egy nemzetközi 56'-os pályázat nyertesei közt szerepelhettem, előbbiekben első, utóbbiban második helyezettként.. A SZÓ-KINCS antológia is megtisztelt bizalmával 2017-ben, az Aquincumi költőversenyen szintén 2017-ben döntőbe jutott egy hexameterem. 2018-ban a SZÓ-KINCS szerzők antológiájába hívott meg az Aposztróf Kiadó, s nagy öröm volt számomra, hogy az Irodalmi Rádió is befogadott nagyszerű alkotói csapatába. Jó tudni, hogy mennyi tehetség jár-kel köztünk! Tagja vagyok a Héttorony Irodalmi Magazin szerzői gárdájának is hosszú évek óta, a Holnap Magazin írott változatában...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Irigység

Irigység „A szelíd szív a testnek, az irígység pedig a csontoknak rothadása” Megrontja a házasságot, a családon belüli harmóniát Saul király irigy szemmel nézte Dávidot

Teljes bejegyzés »

Mondanám

Mondanám, hogy ‘reggelt, de már inkább estelt… Mondanám, hogy édesem, de még mindig csak a sóst eszem. Mondanám, hogy igen, sietek, de akaratlanul is, csak

Teljes bejegyzés »

Veszteség.

Kicsit fura, hogy az idő nem állt meg,  De a hiányod bennem lüktet,  Hogy ott állok megtépázva, bénán,  Mint kit a gyorsvonatról kilöktek.    Csak

Teljes bejegyzés »

Ember…

Sírva születünk és nyögve távozunk.  Sok-sok év határoz meg minket.  Az élettől elválni oly nehezen tudunk-  Akkor is, ha itt az alagút vége.    Mikor

Teljes bejegyzés »
Prózák
Vígh Erika

Bella

Bella   A csend éppen olyan tömény volt, mint a sötétség. Két kutya összekapott valamin ebben a sűrűségben, azután a csend még vastagabb lett. Minden

Teljes bejegyzés »