Az örökké valóság pillanata
Életem legszebb pillanata volt, megláttam őt,
az újpesti vasútállomáson lebegő Istennőt.
Ott álltam a peronon kábultan, némán, mereven,
a látványtól mely fényesen csillogott a síneken.
Néztem mikor elindult felém két szép kecses térde,
Szerelemmadarak siklottak a fénylő kék égre.
Találkozásunk varázslatos, gyönyörű mozzanata,
mikor megállt mellettünk az élet végtelen vonata.
Megszólítottam, ő mosolyogva a szemembe nézett,
bájos varázslatos tekintete egy életre megigézett.
A felszálláskor segítettem, fogtam selymes kezét,
mennyei jó érzés volt kimondani kedves nevét.
A hit, remény, szeretet, jelenlétét élhettem át,
Az örökkévalóság képét őrzöm, egy életen át.
Cserepka István
Author: Cserepka István
Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.