Forró pesti est

Forró pesti est

 

A tér kispadján türelmesen várok,
csend uralkodik, nyugodt már a város.

Nem vagyok egyedül a Pesti fényben,
boldog párok sétálnak a Kálvin téren.

Villamos hangja megtörten csikorog,
minden kereke fáradtan nyikorog.

Varázslatos robaj irányít mindent,
nézem, hallgatom e csodálatos filmet.

Nyílnak az ajtók, nagy a sürgés-forgás,
végtelen utazást szolgálja e zsongás.

Megpillantom tűzről pattant mátkám,
törékenysége nekem gyönyörű látvány.

Rugalmas alakja nem rideg márvány,
karcsú teste hajlékony, mint a páfrány.

Csobogó szökőkút alkotta szivárványkép,
mikor kedvesem az útról a járdára lép.

A madarak énekének esti csacsogását,
Istennő vezényli most az élet valóságát.

Megremegek, megérint egy bálvány,
igaz szerelem ez, nem kósza járvány.

Találkozásunk pillanata Istentől eredő,
körülöttünk pirosan izzik a forró levegő.

Átölelem, mohón megcsókolom a kezét,
milliószor dúdolom kedvesen csengő nevét.

Lobogva világít a szerelmek megállója,
A boldogság meleget árasztó kandallója.

Gyorsan felszállunk az érkező járműre,

szerelmünknek Ő lesz mozgó iránytűje.

                                                           Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csend asszonya

  Volt egyszer, nem is olyan messze, de mégis távol mindentől, egy apró faház az erdő mélyén. Egy tó partján állt, magas hegyek ölelésében, ahol

Teljes bejegyzés »

Hangolódás

  Fenyő illat öleli át a kis szobát, Angyalszárnyak suhanása hallatszik át. Lobogó gyertyaláng táncol fehér vásznon, Közelg a várva várt, áldott, szép Karácsony.  

Teljes bejegyzés »

Elmerengve

Szabadok voltunk, mezítlábasok…Nyaranta boldogan rúgtuk a port.Jobb napokon friss cipóból kaptunk porciót,de leginkább szétosztottuk, kinek mije volt.A hirtelen zápor minket nem zavart,ázott a bőrünk a

Teljes bejegyzés »
Versek
Nyári Tímea

Füst…

Kék öblök lassan vándorló ködén át, Egy barna rúdba zártam most a mát. A parázs lüktet, mint a forró ér, S a szürke hamu lassan

Teljes bejegyzés »

Új arc a régi testben

Új arc a régi testben    Megszülettem újra, bús csodában, Valami meghalt, s nem volt sirató, Nem vágott kés, nem sikoltó kín ez, Csak egy

Teljes bejegyzés »