Rózsa Iván: Kavics – haikuk

Rózsa Iván: Kavics-lét

Életünk kavics,
Messze dobja valaki:
Isten vagy ember…

2012. január 25.

Rózsa Iván: Kemény alap

Kavics, kő, szikla:
Anyaguk tán ugyanaz –
Létet alapoz.

2012. január 25.

Rózsa Iván: Kavics-kacsa

Apa és fia
Játszanak tónak vizén:
Kavics kacsázik.

2012. január 25.

Rózsa Iván: Átalakulás

Sóderhez is kell –
Kőműves így betonoz:
Kavics-szintézis.

2012. január 25.

Rózsa Iván: Gravitáció

Hazamegyek én:
Fel és feldobott kavics
Mindig visszatér.

2012. január 25.

Rózsa Iván: Kavicságy

Milyen is lehet
Kavicságyban aludni?
Kérdezd a járdát!

2012. január 26.

Rózsa Iván: Vasárnap reggel

Szemlőhegy felé,
Kavics utcán kaptatok.
Szunnyad a város.

2012. január 26.

Rózsa Iván: Bukott angyalok

Gördülő kövek,
Bányatónál kavicsok.
Bukott angyalok.

2012. február 10.

Rózsa Iván: Reménytelen

Te kis kavics, te!
Nagy kő szeretnél lenni?
Ugyan várhatod!

2012. február 11.

Rózsa Iván: Didergő világ

Madáretető,
Tél van, hó lepte kavics,
Didergő világ.

2012. február 11.

Rózsa Iván: A senki földjén

A senki földjén
Kilenc kavics toporog.
Égnek hajítod…

2012. február 14.

Rózsa Iván: Kavics-forradalom

Küszöbön áll már…
A kavics-forradalom!
Isten velünk van!

2012. február 14.

Rózsa Iván: Kavics-sors

Balsors, kavics-sors:
Beléd-beléd rugdosnak…
Valahol megállsz.

2012. február 14.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Magyar szívem

Edit Szabó : Magyar szívem Magyar szívemben lüktet az ér, kicsi hazámért forrong a vér, megtennék érette annyi mindent, feledni nem lehet ezt a hitet.

Teljes bejegyzés »
Netkötet
Fehér Tímea

Szívverések árnyékában

  Az éj feszül fölénk, mint rozsdás szög a falra,mozdulatlan terek közt vonul a csend,mintha a lét maga szunnyadna rajta,s csak szívveréseink léteznek idebent. Az

Teljes bejegyzés »
Versek
Szegedi Viktória

Meddig?

  Meddig leszel még önmagad rabja, Ki a pofonokat mindig kapja? Meddig leszel még hibás mindenért, Ki a hibás mindezért? Meddig okolod még magadat, Ki

Teljes bejegyzés »
Versek
Szegedi Viktória

Fájdalom

Fájdalom minden perc, hogy nem vagy már velem Fájdalom minden perc, mit nem élhetek meg veled! Búcsú nélkül hagytad el ezt a világot Sírodra lányaid

Teljes bejegyzés »

Vadregényes érzelem

Úgy hívogat a vadregény, várlak már. Szép kék szemed varázsa rám tekint. Szerelmünk csodája gyúl, megérint. A tág vadont járván leszünk egy pár. Bús szívemen

Teljes bejegyzés »

Teljesség

Szeretnék szállni a széllel, sok-sok hulló falevéllel. Szeretnék járni puha hóban, hinni az emberi jóban. Tavaszt látnék zöld szememmel, ölelnélek jó kedvemmel. Együtt élnénk napsugaras

Teljes bejegyzés »