Papp András: Önvizsgálat és végrendelet

Az igazságtalanság gönceit
ledobtam magamról,
s ma itt állok pőrén,
lelkem tükre előtt
egy évtizednyi pillanatig,
testem vizsgálva,
lelkem boncolva,
kitárva énem titkait.

Nyolcvan kiló hús,
és csont és víz,
és vér,
és köröm és haj,
és sok régi baj,
és új, ami majd elér.

Nem enyém az élet,
én csak bérlője vagyok,
értékelni tudom a mennyeket,
mert megjártam már a poklot.

Vérnyomás, infarktus,
zsibbadó láb és cukor.
Egyre szűkölő erek
hálózzák be testem,
kacskaringóznak,
eldugulnak és lyukadnak,
talán ez lesz egyszer
a vesztem.

Ma működik még a gépezet,
dobog a szív és szuszog a tüdő,
de csikorog már sok izület,
fájnak az évek, mert rohan az idő.

De most még
tetterő feszül bennem,
még előre nézek,
még úgy érzem, messze van a vég,
de arra kell gondolnom,
hogy egyszer én is elmegyek,
itthagyom minden gondom,
hogy por és hamu legyek,
megírtam hát
ezt a kis végrendeletet:

Lelkemben itthon vagyok,
minden percemet ismerem,
mindenem, amim van, rátok hagyom,
ne jöjjön a sírba velem.

Rátok hagyom a szeretetet,
mely nélkül az élet mit sem ér,
mert hús nélkül lehet élni,
de meghalunk, ha nincs kenyér.

Rátok hagyom a Virágvasárnapot,
de nem adom oda a Nagypénteket,
s bár Nagypéntek nélkül nincs feltámadás,
megbocsátom nektek minden vétketek,
Ti pedig bocsássátok meg
az én kudarcos és néha sikeres életemet.

Fölépítettem önmagam várát,
újat építeni nincs erőm,
magasra törni már nem akarok.
Hadd kóboroljak még egy kicsit
a végtelen, a szabad mezőn,
hadd örüljek annak, akit szeretek,
addig, amig nem kell mondanom:
szeretteim, bús világ,
Isten veletek!
.

Papp András
Author: Papp András

Papp András az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2007. cím birtokosa. "Születtem 1938-ban Nyíregyházán. Édesanyám cseléd volt, édesapám kőműves, aki eltűnt az orosz fronton. Nagyon nehéz körülmények között éltem, a társadalom peremén, sokszor éhezve, fagyoskodva. Sorsom az általános iskolától és a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumtól – néhány év kihagyással - egyenes úton vezetett a miskolci Aknászképző Technikum levelező tagozatára, és újabb néhány év kihagyásával az egri Tanárképző Főiskola Népművelő szakának levelező tagozatára. Tanulás közben azért kénytelen voltam mással is foglalkozni. Először is megnősültem, egy évre rá megszületett első gyermekem, ezért a családról is gondoskodni kellett. Sok mindennel foglalkoztam: voltam kőművesek, majd asztalosok mellett segédmunkás, lőszerraktárban betanított munkás, bányában csilletoló, un. "urasági", frontfejtésen csillés, bányafelmérő segéd, bányamérő technikus, gépészeti előadó, legvégül nyugdíjazásomig mintegy 25 éven keresztül művelődési ház igazgató. E közben, hogy ne unatkozzak, elvégeztem egy két éves amatőr színjátszó rendezői tanfolyamot is. "B" kategóriás (középfokú) oklevelet szereztem. 1962-től Izsófalván, majd Alberttelepen színjátszó csoportot vezettem. 1990-ben, igazgatói teendőim megsűrűsödése miatt hagytam abba. A közel harminc év alatt több, mint 350 előadást tartottunk a környező bányász lakta településeken. Olyan nagysikerű bemutatók szerepeltek a repertoárunkban, mint Szigligeti Liliomfija, Illyés Gyula Bolhabálja, Csehov Leánykérése, Hans Sachs Vásári komédiái, vagy Vaszíljev: Csendesek a hajnalok című színműve,...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

FÉLTŐ SZERETET

Az ember a Földön, Egy parányi porszem. Egoja csúcsra tör, Hiszi, tökéletes.   Árnyékvilág Ura, Bábúként mozgatja, Sötét függöny mögül, Jókat mulat rajta.   Fény

Teljes bejegyzés »

Emlékezz!

Emlékezz! Írta: Egyed-Husti Boglárka Emlékezz-mondta a fejembe lévő hang, de én nem akartam Lakitelekre emlékezni. Aztán egyszer mégis ott voltam az emlékeim között. Főiskolás vagyok

Teljes bejegyzés »

Általában

A nő nem ír verset a hazáról, házat őriz, az otthon melegét. Imádja a férfit, és felkínálja az ölét. A nő sokszor hal meg, szüléskor

Teljes bejegyzés »

Nyom a párna

  Fejed alatt nyom a párna, úgy gondolsz a nagyvilágra. Aludnál, rég lefeküdtél… Hátrahagyott múlt az éjfél. * A plafonra minek meredsz? Úgysem csukja le

Teljes bejegyzés »