Az író mondanivalója a „Szomorú örökség” c. regény megszületéséhez.
Egy regény születésének mindig van, egy igazság alapja, egy lelki megindítója, nem utolsó sorban, az író fantáziája.
Nem könnyű egy idős embert, több, mint százötven éves gyökerei helyszínéről, gyermekkori, fiatal évei városából kiszakítani. Márpedig velem ez történt. Gyermekeimhez költözve, Soroksárra kerültem.
Eddig bárhol megfordultam, szerettem megismerni a helység történelmi múltját, híres személyeit, főleg nevezetességeit. Ez történt most is velem. Első benyomásként, legjobban, a soroksári Nagyboldogasszony templom hatott rám. Meglátva az előtérben a templom történelmi hátterét, valamint a betelepült sváb neveket, akik még a 18. században hozzájárultak Soroksár fejlődéséhez, megmozdult bennem valami.
Kisétálva a Hősök-terére az I. Világháborúban elesett, hősi halált halt nevek között, kimeresztett szemmel olvastam anyai nagyanyám család nevét. Szívem, hevesebben kezdett verni.
Ezzel kezdődött lelki megindításom. Állítólag, véletlenek nincsennek. Hiszek az ősök üzenetében.
Az anyai nagyanyámról és származásáról, semmit sem tudtam. Gyermekként, néha kértem, beszéljen fiatalságáról. Szűkszavúan annyit mondott: A szülei korán elhunytak, hárman voltak testvérek, ő volt a legkisebb. A nővére nevelte, aki fiatalon ment férjhez. Pest közelében éltek, hol, sok volt a német származású, ahogyan ők is. Családi körben, csak németül beszéltek.
Már anyám sem élt, mikor megtudtam, hogy nagyanyám anyai néven lett anyakönyvezve.
Innen, beindult a fantáziám. Az olvasó, valószínűleg rá jön, a felnőtt Rózsika élete, nagyszüleim sorsát mutatja be, a huszadik század, történelmi hátterével.
Könyvem végére érve, a múlt megérintésével, úgy érzem, kötelességem Soroksáron is, otthon érezni magam.
Az olvasónak pedig, kívánom, hogy érdeklődéssel kövesse, a három árva lány történetét.
A regény, a XIX.sz. végén, XX. sz. elején, egy elszegényedett sváb család lányának és törvénytelen három gyermekének a sorsát mondja el.
A Szerző.
Author: Benedek Erzsébet
Benedek Erzsébet az Irodalmi Rádió szerzője. Benedek Erzsébet néven születtem Miskolcon, iparos családból. Szinte egész életemet Miskolcon étem. 2018-ban költöztem Budapestre, gyermekeimhez.Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas koromban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Folyamatosan, 2014-től küldözgetek pályázatokat.Fő témáim: A család, hit és a történelem. Szeretem elemezni írásaimban, a történelem milyen hatással van az egyszerű, hétköznapi emberre, valamint, a család életére. Verseim és kisebb esszéim témája is erről szólnak általában.Már gyermekként is szerettem hallgatni szüleim, nagyszülőim élettörténeteit.Úgy, ahogyan múlt az idő felettem is, írásaim is az én korosztályomból került ki. Megihlettek gyermekeim, unokáim, dédunokáim születése is.Mivel 1956-ban voltam 18 éves, valamint átéltem az ötvenes évek diktatúráját, így sok személyes tapasztalattal is találkoztam. Így született meg, az Irodalmi Rádió kiadásában a „GÖRÖNGYÖS ÚT” c. regényem. Ezzel elnyertem az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Miskolc város Irodalmi különdíját.Terveim vannak még, kérem a Jóistent, szellemi képességem további megtartására.