A FÉNY ÉS A SÖTÉTSÉG

A gyűlölet lángjában

Halni készúl a fény

A lét tűnő ragyogása

Hazugsággal szőtt sötétség

Szétágazó ármányos cselszövés

S a dühös gúny lobog az őszi szélben

A fák lehullott levelein

A dermedt szívek fagyos lelke

A bánat rácsán át néz a fellegekbe

A bú mosolya zokogva száll

Kering a fájdalom, könnyezve kószál

Fagyos tél jött s a téli rózsák

Jégvirágos könnyeket sírnak az éjszakában

A nap is eltűnt már az égről

Csak a hold vetíti árnyékát

Zokognak a fák, búcsúznak a levelek

S a kiszáradt néma patak

Lassan megtellik fájó könnyeimmel

 

Blažekné Benik Mária

Minden jog fenntartva !

Blažekné Benik Mária
Author: Blažekné Benik Mária

Blažekné Benik Mária az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem BLAŽEKNÉ BENIK MÁRIA, születtem április 12-én Tornalján (Szlovákia). Itt jártam gimnáziumba, majd Rozsnyón szociáljogot tanultam és Rozsnyón a psichológiai tanácsadóban helyezkedtem el, valamint árvaházakba is jártam dolgozni és a szociális ügyosztálnyak is sokszor segítettem a család szociális programjának a fejlesztésében. Pozsonyban 1982-ben színházi és rendezői, valamint bábszínházi rendezői képesitést szereztem, majd amatőr szinházakban szerepeltem. A Komenský Egyetem teológiai szakán 1996-ban pedagógiából, psichológiából és teológiából államvizsgáztam. Jelenleg Rozsnyón lakom, három felnőtt gyermek édesanyja vagyok. 2 fiú és egy lány. Verseket már gyerekkorom óta írok, de mivel édesapám 14 éves koromban, édesanyám pedig 16 éves koromban halt meg, így a verseimben gyakran érezhető volt a gyász, a szenvedés. Verseim a katolikus valamint a református újságokban jelentek meg és gyerek lapokban, valamint a járási magyar újságokban is. A járási újság egyik rovat szerkesztője is voltam. Miskolcon 2016-ban a Hermann Ottó Múzeum által kiírt Istvánffy Gyula Honismereti Gyüjtőpályázatán felnőtt kategóriában díjat kaptam és oklevélben valamint könyvjutalomban részesítettek. Könyvem a Miskolci Hermann Ottó Múzeuban található. 2O13- ban súlyos reumás artritisz gyulladásos betegséget kaptam és volt idő, amikor járni sem tudtam csak feküdni, de közben írtam a verseket a Kortárs Költők oldalára, valamint más közösségi oldalra is....

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Apevák férjemmel

Apevák férjemmel Author: Mahler-Fürj Katalin Mahler-Fürj Katalin vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. A karácsonyi Meleg szívek című antológiába Veréb Evelin néven bekerült Az álom című

Teljes bejegyzés »

Szörnyeteg a napsütésben

A járda szélén verte le cipőjéről a sarat Darko, amikor kinyílt a főbejárati ajtó, és megjelent az anyja, egy papírt lebegtetve. – Ne nagyon tisztítsad

Teljes bejegyzés »

Az elmúló tél

Beck Brigitta: Az elmúló tél Van valami különös az elmúló télben És a bágyadt tavaszi napsugárban, Összetalálkoznak néha, S olyankor azt hiszem, hogy nyár van.

Teljes bejegyzés »

Utolsó napsugár

Hajlott, törékeny alak, Botra támaszkodó kéz, Apró léptek csusszannak, A szem a távolba néz. Vöröslő alkonysugár Lángjában fürdik a rét. Hol van már a régi

Teljes bejegyzés »

Az idő nem oldotta meg

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Szürke veréb

Fád csúcsára ülő szürke veréb vagyok. Dalommal ébresztem a napod. Ágról-ágra szállva mosolyt csalok arcodra. Van, hogy tova röppenek, észre sem veszed, ha visszatérek. Újra

Teljes bejegyzés »