Harmati Gyöngyi: Látok, hallok, járok…

Mielőtt elmesélném e rövid kis írás címéül szolgáló 3 szó történetét egy kis időutazásra invitállak. Bő négy évtizeddel ezelőtt kezdődött, illetve egy kicsit előbb gyermekkoromban, amikor a könyvek illetve az olvasás szeretete egy életre rabul ejtett. Mindig szerettem könyvtárba járni, érezni a könyvek semmihez sem hasonlítható illatát, kutakodni a polcok között újabb és újabb kincseket felfedezve. Talán nem is csoda, hogy gimnazista koromban is az irodalomórák voltak a kedvenceim. Sokat köszönhetek a halk szavú, mosolygós és mindig barátságos tanárnőnknek Gabi néninek. Ő ültette el bennem az írás szeretetét is, ami csak kedvező alkalomra várt, hogy előbukkanhasson lelkem legmélyéről sok-sok évvel később. Időnként összetalálkozunk az utcán, csupán pár lakóház választ el bennünket egymástól. Ilyenkor nem csupán udvariasságból vagy mert így illik megszoktam kérdezni:
– Már régen találkoztunk, hogy vagy Gabi néni?
– Köszönöm jól: látok, hallok, járok! – volt a rövid, de annál kifejezőbb válasz egyik alkalommal amit azóta sem tudtam elfelejteni. Boldog mosollyal az arcán még egy kérdést is feltett nekem:
– Kell ennél több az én koromban?
Milyen egyszerű felelet, csupán 3 szó és mégis mennyi derű árad belőle. Több, mint 80 év élettapasztalata bölcsen megfogalmazva. Elszégyelltem magam, hogy milyen természetesnek szinte magától értetődőnek találom, ha a szemeim, füleim jól működnek és a lábaim sem fájnak annyira, hogy ne tudnék rajtuk közlekedni. Mennyire meg kéne becsülnünk és hálásnak lenni értük.
Értékelni amíg még nem késő, hiszen eljöhet azaz idő, főleg az évek múlásával amikor már kevésbé tudják az érzékszerveink és a végtagjaink sem a rendeltetésüket betölteni.Lássuk meg a rejtett szépségeket amíg homályossá nem válik a látásunk.
Halljuk meg a kedves szavakat amíg a hangok lassan el nem tompulnak.
Menjünk oda ahol várnak egy kis melegségre addig amíg még megtehetjük!

Pillanatképek sorozat többi részeit az alábbi linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/Pillanatk%C3%A9pek

Harmati Gyöngyi
Author: Harmati Gyöngyi

Harmati Gyöngyi az Irodalmi Rádió szerzője. Meglepő fordulatokban és szomorú történésekben bővelkedő gyermekkorom hozománya az itt szereplő nevem. Akár kitalált, írói álnév is lehetne, de mégsem az. Ez a név szerepel a személyi igazolványomban leánykori névként, de nem ezen a néven anyakönyveztek. Ezt a nevet, mely nevelőapám (Anyukám 2. férje) vezetékneve volt alig 3-4 évig viseltem. Illetve a családi név pár nappal előbbi “magyarosíttatott” változatát, mert Szüleim úgy döntöttek, hogy egy jobb csengésű névre változtatják. Hamarosan újabb nevem lett, mivel férjhez mentem. Majd a véletlen fura játékaként mégis ez a többször változtatott leánykori név került az interneten rögzítésre. Ezután most már következzen egy szokványosabb bemutatkozás: 1959. július 4-én, a Függetlenség napján születtem Székesfehérváron. Férjemmel egy dunántúli kisvárosban élek. Fiam már felnőtt, kirepült a családi fészekből. Gyermekkorom óta a könyvek, a prózai és a lírai irodalom nagy kedvelője vagyok. Gyermekkorom legjobb barátai a könyvek voltak és most is azok, el sem tudom képzelni az életemet olvasás nélkül. Fiatal éveim kedvenc tartózkodási helye a könyvtár volt, melynek sajátságos légköre azóta is fogva tart. Hiszem, hogy az olvasás szeretete és az írás talentuma által jobb és szebb hellyé tehetjük a világot, még ha csak egy rövidebb időre is. Pár évvel ezelőtt éreztem először...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha nem leszel mellettem

Ha nem leszel többé mellettem, Szíved nem pihen meg szívemen, Hová is repülnék nélküled Messzire tűnő szürke fellegen? Patakcsobogásban lágy hangod susog, Lángod megperzsel vöröslő

Teljes bejegyzés »

Ismeretlen Barbara

(3 soros-zárttükrös) A szerelemvágyam ki van szögezve egy hirdetőtáblára, Nincs senki érdeklődő, csak a magány csókol, de két pofára… A szerelemvágyam ki van szögezve egy

Teljes bejegyzés »

Oximoronos lét…

Visszás faramuciságok! Világ annyira el van romolva, hogy embertömegek, a „jót”, nem is értik… A rosszért rajonganak, művelik, és még kérik! Azt, hogy ezt elvesztik:

Teljes bejegyzés »

Már elmúlt

Már elmúlt, nem a törvény alázatos szolgája vagyok, De a versírásban nagyon is jeleskedni akarok. Igyekszek jókat írni, legyenek tele lélekmarkok. Már elmúlt az, az

Teljes bejegyzés »

Ezerarcú Balaton

Ezerarcú Balaton Ó, Te hazámfia! Szeretünk! Vized a miénk. * Ezerarcú Balaton Gyönyörködünk is orcáidban… Vized… aranyból! * Ezerarcú Balaton Tudat simogat, hogy miénk vagy.

Teljes bejegyzés »