Halál és szeretet

Ha bolyongó lélek volnék

Nem szállnék virágról virágra,

Világról világra,

Siratóimmal összeforrnék

 

Ha bolyongó lélek volnék

Időtlen térben nem várnék

Tétlen, befogad-e új élet?

Szeretteimre csókot szórnék

 

Ha bolyongó lélek volnék

Bírhatatlan szenvedést

Szelídre simogatnék,

Altatódalt susognék

 

Ha bolyongó lélek volnék,

Forgószéllel visszajönnék

A napban tündökölve

Sugarammal hozzád szólnék

 

Ha bolyongó lélek volnék,

Asztrálköntöst terítve

A kopár hátakra,

Kívánnám, hogy legyen az, mi volt rég

Tóth Mihály
Author: Tóth Mihály

Tóth Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Üdvözlök mindenkit, Tóth Mihály vagyok. Több, mint egy éve folytatok írói tevékenységet. Eddig két regényemet és egy novelláskötetemet jelentette meg elektronikus könyvként a Libri, valamint a Líra. Papíralapú könyvként én magam, magánkiadásban jelentettem meg a könyveimet, melyek közül egyet már be is mutattam a tavalyi könyvfesztiválon. Nagyon szeretek adni az embereknek, értékes, örömteli pillanatokat nyújtani a számukra és szórakoztatni. Számomra az írás nem munka, hanem a legnagyobb feltöltődéssel járó tevékenység. A célom az, hogy minél több emberrel megismertessem a műveimet, és előbb-utóbb idegen nyelvekre is lefordítsam azokat annak érdekében, hogy a világ számos pontján élők balzsamként alkalmazhassák azokat a tudatukra és a lelkükre.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tél a pusztán

Végtelen pusztán csak a csend járna, ha a szél süvöltve nem pásztázna. Cifrázza vígan a hótakarót, beborítaná az arra járót.   A buckákat bőszen szaporítja,

Teljes bejegyzés »

Szótlanul

Ágyad mellett tűzben ülve, figyelek színevesztett szemedre. A léttel csatákat űzve, nincs már kedves hangodnak ereje.   A szó így nem jár be csöndbe, én

Teljes bejegyzés »

Szerep

  Játszunk a színpadon, vázolva a szépet, mutatjuk e képet, mit élvez a képzet. Eközben a lelkiismeret meggyötör, valós éned nem ábrándokat eszközöl.   Olykor

Teljes bejegyzés »

Reménytelenség

Színe szürkül, közérzete romlott, kedve kisiklott, az erő kopott. Vajon mi okozhat újra gondot? A kórság ismét ostromba fogott?   Recsegnek a kórházi kerekek, előkerülnek

Teljes bejegyzés »

Pezsgés

Langyos fuvallat jelzi az ünnepet, lampionokat lenget örömében. fák koronái zizegnek csendesen. medence vize megcsillan a fényben.   A tósztot szájról szájra adogatják, koccintás hangja

Teljes bejegyzés »

Ölelés

Gyakorta imbolyog a létben a lélek, ványadttá lesz a test, borzongnak érzések. Kóbor gondolatok torz irányba lépnek, alacsonyan suhannak el a remények.   Fájdalmas tények

Teljes bejegyzés »