Köszönő levél Istenhez…(60. születésnapomra)

Mennyei Atyám!
Köszönöm, hogy ma reggel is kinyitottad
szemeimet. Immár hat évtizede
minden reggel megismétlődik e csoda.
De valahogy más volt ez a mai reggel,
most olyan közel éreztelek magamhoz,
Valami különös furcsa melegség járta át
lényem minden porcikáját.

Mennyei Atyám!
Köszönöm, hogy egész nap hű és igaz társként
velem maradsz, szorosan fogod kezemet és
megőrzöl a mindennapok harcaiban, örömet is
juttatsz bőségesen. Nálad jobban senki sem
tudja mennyire is hálás vagyok ezekért Neked.

Mennyei Atyám!
Köszönöm, hogy mai nap kezdetén nemcsak
kinyitottad hiú szemeimet, hanem fel
is nyitottad az örökkévalóság meglátására.
Köszönöm, hogy már a nap első óráiban
egy fénylő kis aranyablakot készítettél a
hajnal vöröslő pírjától megszépült égbolton,
melyen át megpillanthattam a mennyei
világot, leendő örök hazámat.

Mennyei Atyám!
Köszönöm
, hogy semmi kis életem eddig elfolyt
napjaiban szüntelenül érezhettem mennyei
szereteted gondoskodó áramlását. Bocsásd meg,
hogy sokszor megpróbáltam nélküled boldogulni.
Megpróbáltalak kizárni az életemből, de Te nem
engedtél el, megragadtál és azóta is fogva tartasz.

Harmati Gyöngyi
Author: Harmati Gyöngyi

Harmati Gyöngyi az Irodalmi Rádió szerzője. Meglepő fordulatokban és szomorú történésekben bővelkedő gyermekkorom hozománya az itt szereplő nevem. Akár kitalált, írói álnév is lehetne, de mégsem az. Ez a név szerepel a személyi igazolványomban leánykori névként, de nem ezen a néven anyakönyveztek. Ezt a nevet, mely nevelőapám (Anyukám 2. férje) vezetékneve volt alig 3-4 évig viseltem. Illetve a családi név pár nappal előbbi “magyarosíttatott” változatát, mert Szüleim úgy döntöttek, hogy egy jobb csengésű névre változtatják. Hamarosan újabb nevem lett, mivel férjhez mentem. Majd a véletlen fura játékaként mégis ez a többször változtatott leánykori név került az interneten rögzítésre. Ezután most már következzen egy szokványosabb bemutatkozás: 1959. július 4-én, a Függetlenség napján születtem Székesfehérváron. Férjemmel egy dunántúli kisvárosban élek. Fiam már felnőtt, kirepült a családi fészekből. Gyermekkorom óta a könyvek, a prózai és a lírai irodalom nagy kedvelője vagyok. Gyermekkorom legjobb barátai a könyvek voltak és most is azok, el sem tudom képzelni az életemet olvasás nélkül. Fiatal éveim kedvenc tartózkodási helye a könyvtár volt, melynek sajátságos légköre azóta is fogva tart. Hiszem, hogy az olvasás szeretete és az írás talentuma által jobb és szebb hellyé tehetjük a világot, még ha csak egy rövidebb időre is. Pár évvel ezelőtt éreztem először...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hová távozik a lélek

Mikor apám elhagyott minket, a két öcsém még kicsi volt. Én már betöltöttem a tizenhetet. Anyám a helyi konzervgyárban dolgozott, de hiába vállalt túlórákat nem

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Semmelweis Ignác

Rózsa Iván: Semmelweis Ignác Döblingbe került Az anyák megmentője: Ott agyonverték… Budakalász, 2022. augusztus 7. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Széchenyi István

Rózsa Iván: Széchenyi István Gyógyintézetben A legnagyobb magyar: még Itt is veszélyes… Budakalász, 2022. augusztus 7. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bódy Gábor

Rózsa Iván: Bódy Gábor Két gyermeked volt, Nyugaton is siker várt: Mi vitt volna rá? Budakalász, 2022. augusztus 7. Author: Rózsa Iván Rózsa Iván az

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bada “Dada” Tibor

Rózsa Iván: Bada „Dada” Tibor (Haiku-lánc) Nem volt átmenet: Tök őrültnek tartottak, Vagy épp zseninek… Nincs kompromisszum: Komolytalan magad is Komolyan vetted. Túl jól sikerült

Teljes bejegyzés »