A sírás
A múltkor, egyik kollégám megkérdezte: mit tervezel a szabadnapodra? – Sírni fogok –feleltem magamat is meglepve, pedig akkor még nem tudtam a Kaliforniai Egyetem orvosainak felszólításáról: „Sírjunk!” “Kimutatták, hogy a zokogás izomlazító, csökkenti a stresszhormonok termelődését, leviszi a vérnyomást és növeli a vörösvérsejtek oxigénfelvevő képességét. A marylandy orvosok szerint a sírás egyenesen infarktusmegelőző. A nagy bőgések negyedórás szobabiciklizéssel egyenértékű fizikai változást idéznek elő. ” – Megfontolás tárgyává teendő, hogy mi az egyszerűbb, a negyedóra szobabringa, vagy a sírás, ha meg akarjuk előzni, hogy infarktusunk legyen. Azt nem tették hozzá Maryland orvosai, hogy a tizenöt perces szobabiciklizést milyen erősségű és időtartamú sírással lehet kiváltani. „A sírás művészet, az a harmóniateremtés, ami mindannyiunkban ott lakozik. Egyfajta illanó szimfónia, könnyből, elfojtott hangokból és remegő ajkakból.” – írja egy névtelen hozzáértő az interneten. Visszatérve a marylandy orvosok ajánlásához, megjegyzem, hogy nyilván Marylandben nemcsak minden orvos, hanem a lakosság nagyrésze is rendelkezik szobabiciklivel, tehát választhat: pedálozom egyet, vagy bőgök. Míg jómagam és a hozzám hasonlóan eme eszköz hiányában szenvedőknek csakis a sírás adatik, egyrészt, hogy nincs szobabiciklink, másrészt, hogy valahogy elkerüljük mégis a szívinfarktust…
Az utóbbi időben sokat sírok. Kortünet és kórtünet. Most, hogy megtudtam, hogy ezzel aktívan hozzájárulok egészségem őrzéséhez, ezentúl most aztán tudományos alapokon és öntudatosan fogok sírni. Művészien, illanó szimfóniát, elégiákat, népdal jellegűt, időnként valami dzsesszeset… A pszichológusok azt hangsúlyozzák, hogy a sírás a lelki feszültségek levezető szelepe, amelyet nem szabad visszafojtani. A sírás eredménye a könny. A könny olyan, több összetevőből álló folyadék, amelyet a szemgolyó környékén található könnymirigyek termelnek. Percenként 1-2 mikroliter könnyünk termelődik, ami naponta összesen 1-3 mililitert tesz ki. A könnyeket keletkezésük alapján háromféle csoportba oszthatjuk: 1. A szaruhártyát nedvesen tartó, folyamatosan termelődő könnyek. 2. A reflexszerűen termelődő könnyek, amelyek olyankor képződnek, ha idegen test vagy más, szemet irritáló szennnyező anyag jut a szembe. A könnyek feladata ekkor az, hogy kimossák a szemből a káros anyagokat. A harmadik csoportba a síráskor keletkező „patakzó” könnyek tartoznak. Ez utóbbi kémiai összetétele eltér a másik kettőétől, mivel megnő benne a víztartalom és néhány fehérje (hormon) menyisége is. Erről van szó.
A könny vízből és sóból tevődik össze, logikusan azért, hogyha az ember elfelejtett sót venni, ami velem még nem, de a szomszédommal már előfordult, ilyen esetben ha az ember elsírja magát, könnyeit egyenesen a vajas kenyérre, vagy a fazékban fővő ételbe csöpögtetheti. Szomszédom azonban bekopogott hozzám, és kért egy fél marék sót, esze ágában sem volt sírni, nyilván fogalma sincs az infarktus megelőzés eme módjáról. Ha legközelebb sót kér tőlem, megmondom, hogy sírjon, és ezzel két legyet üt egy csapásra.
Author: Sándor Judit
Sándor Judit az Irodalmi Rádió szerzője. Budapesten születtem, 1960-ban. Az írás mindig olyan volt számomra, mint a lélegzetvétel. Az érettségi után tanítóképző főiskolát, később a József attila Szabadegyetemen újságíró tanfolyamot végeztem. Első verseim az Új Élet újságban jelentek meg, már negyven éves korom után. Később Izraelben éltem, ahol 2011-2016 között heti rovatban írtam, az utolsó ott megjelenő magyar nyelvű lapban, a legendás Új Keletben. Lányom, fiam, és egy unokám van.