Miatyánk a XXI. században…


ISTEN, Ki hozzáférhetetlen magasságban rejtőzöl, nem
hagytál minket árván. A hétmilliárdnyi ember-rengetegből
kegyelmesen testvérekről is gondoskodtál számunkra, akikkel
együtt Miatyánknak szólíthatunk és kéréseinket meghallgatod.

Kérjük, hogy a világ divatos elméletei és régi hagyományai
ne homályosítsák el bennünk, hogy Te vagy a világmindenség
mindenható alkotója, Akihez hálával és tisztelettel közeledhetünk.

Kérjük, hogy a Földünkön kavargó sok-sok nyomorúság,
és a háborúság zűrzavaros ideje múljék el és jöjjön el a Te országod,
melyben a szeretet és az igazságosság ünnepe soha véget nem ér.

Kérjük, hogy ne a mi önző elgondolásaink szerint éljünk,
hol az agresszió, hol a depresszió sötét csapdájában vergődve,
hanem tanuljuk meg hűségesen követni a Te akaratod.

Kérjük, hogy bár a kapzsiság az úr kiszipolyozott bolygónkon,
mely az éhezőlelkű túltápláltak, és csont-sovány emberek paradox világa,
taníts minket megelégedni a szükséges mindennapi kenyerünkkel.

Kérjük, hogy gyakorolni tudjuk a megbocsájtás művészetét,
a tenger mélységébe vetve embertársaink gyarlóságait. Tudván,
hogy a mi bűneinket is így süllyeszted el majd irgalmad kútjába.

Kérjük, hogy bár gyarló, bűnös szemeinket elvakítja e földi káprázat
segíts észrevenni, felismerni, elkerülni e világ anyagias kívánságait
és ments meg minket az életünkben hatalmasra nőtt egónktól.

Lélektelen robotlétben peregnek napjaink, gyászoljuk magunkat,
a kihaló állatokat, a tengerbe omló hatalmas jéghegyeket,
ezer sebből vérző világunk meddig bír még elviselni minket?
ISTEN, Tiéd a dicsőség és a hatalom MINDÖRÖKKÉ!

Bizony, úgy legyen!
Ámen!
(Máté 6: 9-13)

Harmati Gyöngyi
Author: Harmati Gyöngyi

Harmati Gyöngyi az Irodalmi Rádió szerzője. Meglepő fordulatokban és szomorú történésekben bővelkedő gyermekkorom hozománya az itt szereplő nevem. Akár kitalált, írói álnév is lehetne, de mégsem az. Ez a név szerepel a személyi igazolványomban leánykori névként, de nem ezen a néven anyakönyveztek. Ezt a nevet, mely nevelőapám (Anyukám 2. férje) vezetékneve volt alig 3-4 évig viseltem. Illetve a családi név pár nappal előbbi “magyarosíttatott” változatát, mert Szüleim úgy döntöttek, hogy egy jobb csengésű névre változtatják. Hamarosan újabb nevem lett, mivel férjhez mentem. Majd a véletlen fura játékaként mégis ez a többször változtatott leánykori név került az interneten rögzítésre. Ezután most már következzen egy szokványosabb bemutatkozás: 1959. július 4-én, a Függetlenség napján születtem Székesfehérváron. Férjemmel egy dunántúli kisvárosban élek. Fiam már felnőtt, kirepült a családi fészekből. Gyermekkorom óta a könyvek, a prózai és a lírai irodalom nagy kedvelője vagyok. Gyermekkorom legjobb barátai a könyvek voltak és most is azok, el sem tudom képzelni az életemet olvasás nélkül. Fiatal éveim kedvenc tartózkodási helye a könyvtár volt, melynek sajátságos légköre azóta is fogva tart. Hiszem, hogy az olvasás szeretete és az írás talentuma által jobb és szebb hellyé tehetjük a világot, még ha csak egy rövidebb időre is. Pár évvel ezelőtt éreztem először...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

FÉLTŐ SZERETET

Az ember a Földön, Egy parányi porszem. Egoja csúcsra tör, Hiszi, tökéletes.   Árnyékvilág Ura, Bábúként mozgatja, Sötét függöny mögül, Jókat mulat rajta.   Fény

Teljes bejegyzés »

Emlékezz!

Emlékezz! Írta: Egyed-Husti Boglárka Emlékezz-mondta a fejembe lévő hang, de én nem akartam Lakitelekre emlékezni. Aztán egyszer mégis ott voltam az emlékeim között. Főiskolás vagyok

Teljes bejegyzés »

Általában

A nő nem ír verset a hazáról, házat őriz, az otthon melegét. Imádja a férfit, és felkínálja az ölét. A nő sokszor hal meg, szüléskor

Teljes bejegyzés »

Nyom a párna

  Fejed alatt nyom a párna, úgy gondolsz a nagyvilágra. Aludnál, rég lefeküdtél… Hátrahagyott múlt az éjfél. * A plafonra minek meredsz? Úgysem csukja le

Teljes bejegyzés »