Rózsa Iván: Levélhullás

Rózsa Iván: Levélhullás
(Húsz haiku)

Száraz falevél
Lassan aláhull, a nyár
Mindent alulmúlt…

Már múlttá lettek
Lombos fák, koronáik
Nyarat siratják…

Aranyló ősszel
Levél hull, és beterít
Mindent, mi nyár volt…

Ezüst-nyár után
Arany-ősz, levélhullás
Mindent lefölöz…

Zöldet követi
A sárga szín, levél hull,
Avar vastagszik…

Évszak játéka:
Zöld-sárga, zöld-sárga, majd
Arany takaró…

Levél fenyeget:
„Beborítlak, mint Moszkvát
A hó!” Nyár, múló…

Minden mulandó:
Zöld lombkorona után
Levéltakaró…

Lehull a levél,
És elszáll, mint tollpihe:
Az őszi szélben…

Színek játéka:
Ősz évszaka. Falevél
Borít be mindent…

Hullj alá, levél!
Sirasd a nyarat! És az
Emberiséget…

Háborúba ment…
Hulljatok le levelek!
Párom elveszett…

Nemrég még nyár volt…
Most ősz van, majd tél: hulló
Levelet remél…

Nyár elosont, ősz
Színekben pompázik, majd
Levél hull és hó…

Levélhulláskor
Oda már lombkorona,
Minden jó oda…

Ősz uralkodik:
Nyár eloldalgott, tél még
Nem is közelít…

Ősszel fázósan
Színes levél-takarót
Húz magára föld…

Ősz lombot hullat,
De színek orgiája
Uralkodása…

Ősz: színorgia,
Arany-levéltakaró;
Bájos elmúlás…

Lisztopad – vagyis
Levélhullás horvátul:
Október hava…

Budakalász,
2020. szeptember 8.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

65 − = 55

Versek
Ivántsy Gábor

pesszimizmus

  Andreának (alias Hárpi, „a Párja”)   boldog voltam, vagyok, leszek gondoltam, míg veled voltam,   de mióta elhagytál és elhagytalak, kezemen nem érzem illatodat,

Teljes bejegyzés »

Az árnyas fák alatt

Az árnyas fák alatt. Az árnyas fák alatt magamba szálltam Gondjaim elűzni, nyitottam a világra A természet őszinteségét csodáltam Ezzel életkedvem ismét megtaláltam Haragról dalolj

Teljes bejegyzés »

ars politica

Végre vége a kampánynak. Leszavazott mindenki meggyőződése szerint, vagy farhát csomag mennyiségének megfelelően. Volt, aki kézpénzt is elfogadott. (Nem, nem írtam el. A kezébe kapta

Teljes bejegyzés »

Mezei haiucsokor

Keresd a képet Berki hadakban tisztul Érik a dallam   Hersen a pázsit Réti világnak hódol Lakója halkan   Éteri légben Kanyarog jámbor felleg Levegőárban

Teljes bejegyzés »

Mozsasarcos galambharcos

[Duplázott haiku]   Galambkavalkád Remél falatkát Őrült morzsareménnyel Harcol a placcon hévvel Gyilkos eréllyel Galambepével Author: M. Tóth Sándor 1955-ben születtem Tatabányán, azóta is itt

Teljes bejegyzés »