Szétbogozni nem tudom.
Összefolyik az idő.
Régen is így lehetett, csakhogy
időm se volt, hogy ráfigyeljek.
Most viszont figyelek,
és egyre kellemetlenebb
beismerni: az idő összefolyik.
Az emlékek is mind veszendőbe
mennek… Hogy mi történt pár napja,
vagy valami tegnap
történt-e, tegnapelőtt-e,
vagy két, avagy három hete éppen…
Hogy ebben, vagy már abban az évben,
vagy még később, az őket követőben,
vagy éppen hogy tavaly
lehetett, nem tudom. Üres
naptárlapjaimat hiába faggatom.
Folynak ki a napok az ujjaim közül,
meggátolhatatlanul, menthetetlenül.
Tudom, míg dolgoztam,
sokat dolgoztam,
és a hétvégek is így múltak el, nyomtalan.
Fájdalmas, hogy ez így volt, van és így lesz
ezután is. Vajon mi okozza
most ezt a bánatot,
amit benn érzek?
Az öregedés netán, és a félelem,
hogy majd magam is ilyen nyomtalan
tűnök el, mint tegnapi napom
történései?
Összecsapnak majd
a hullámok: összefolyik az idő
szétbogozhatatlanul. És el-
folyik az idő, megállíthatatlanul.

Author: Bodnár Ildikó
Bodnár Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó. Nyugdíjas pedagógus vagyok. Miskolcon (Diósgyőrben) születtem, általános iskolámat itt végeztem, majd 1970-ben érettségiztem a Herman Ottó Gimnázium francia tagozatos osztályában. Az ELTÉ-n magyar-orosz-francia szakos középiskolai tanárként végeztem és több középiskolában is dolgoztam, mintegy 25 évet. Később a német szakot is elvégeztem, német nyelvtanárként is tevékenykedtem. Tudományos tevékenységem nyomán (először stilisztikából bölcsészdoktori címet, majd fonetikából kandidátusi címet szereztem) egyetemi oktató lettem. A veszprémi és gödöllői egyetemen egy-egy félévet tanítottam, majd megpályáztam a Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén hirdetett docensi állást, és 1998 és 2013 között itt tanítottam különböző magyar, általános és alkalmazott nyelvészeti tantárgyakat, magyar és német nyelven is, ezekben az években sokat publikáltam. Részt vettem az alkalmazott nyelvészet szakos hallgatók jelnyelvi képzésében, ezért több éven át foglalkoztam a jelnyelvvel is. Szintén több éven át oktató voltam a fordítói programban is, a jelnyelvhez kapcsolódó tárgyakat oktattam, magát a jelnyelvet a SINOSZ oktatói tanították. 2013 decembere óta nyugdíjas vagyok, felnőtt gyermekeim vannak, akik a Dunántúlon élnek. Férjemmel huszonnégy évet éltünk együtt, az ő váratlan halála után két évvel ismerkedtem meg élettársammal, akit ez év kora tavaszán veszítettem el, s akivel az elmúlt tizenöt évet töltöttük együtt. Ő földrajz-történelem szakos...