A KULCS

A KULCS
Az előbb az jutott eszembe,
micsoda kulcsot kaptam a kezembe.
El tudom érni, amit szeretnék,
ehhez nem férhet semmi kétség.
Ez a kulcs ugyanis én magam vagyok,
így csak tőlem függ, hogy a zárban merre forgok.
Néhány ajtót végleg bezárhatok,
és helyettük újakat nyithatok.
Minden zárat másféle kulcs nyit,
ezért változnom kell mindig egy kicsit.
Attól, hogy csiszol az Élet, nem félek,
hisz tudom, hogy így nyílnak számomra új lehetőségek.
2020.05.16. (HPI)
Aa
Pohiba Ildikó
Author: Pohiba Ildikó

Pohiba Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Halmainé Pohiba Ildikónak hívnak. Móri lány vagyok. 🙂 Már nagyon régóta fejezem ki rímekben, amit érzek. De azelőtt csak bizonyos alkalmakkor (szülinap, évforduló, stb.) leptem meg kedves ismerőseimet. Ezek a köszöntők mindig nagyon személyesre, és pozitívra sikerültek, ezért szinte elmaradhatatlan volt a sírás. Persze ezek örömkönnyek voltak! 😉 Nem panaszként említem, de nem volt mindig könnyű az Életem. Sokan vagyunk ezzel így, tudom! De büszke vagyok rá, hogy a pozitív gondolkodásomnak köszönhetően, mindig mindenen sikerült túllendülnöm. Sőt még másoknak is jutott az erőmből. 🙂 Idén - 2020 tavaszán - a hirtelen jött (mindannyiónkat érintő) változás miatt, itthon kellett maradnom egy időre. Ekkor - a már tőlem megszokott hozzáállásnak köszönhetően - úgy döntöttem, hogy nem keseregni fogok, hanem igyekszem hasznosan eltölteni ezt az időszakot. Elhatároztam, hogy több időt fogok tölteni az önfejlesztéssel. Sokat olvastam, és pozitív életszemléletű online előadásokat néztem. Ezután csatlakoztam egy motivációs csoporthoz a neten. Itt kezdtem el versekben megírni, az éppen felmerülő témával kapcsolatos érzéseimet. Azóta huszonegynéhány vers született, melyeket többnyire a bennem felszakatt emlékek ihlettek. Amit el lehet még mondani róluk, hogy mind egytől-egyig pozitív kisugárzásúak, a néha nagyonis mély gondolatok ellenére. Sorra kaptam a bátorító, pozitív visszajelzéseket. Ekkor indultam az...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Apevák férjemmel

Apevák férjemmel Author: Mahler-Fürj Katalin Mahler-Fürj Katalin vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. A karácsonyi Meleg szívek című antológiába Veréb Evelin néven bekerült Az álom című

Teljes bejegyzés »

Szörnyeteg a napsütésben

A járda szélén verte le cipőjéről a sarat Darko, amikor kinyílt a főbejárati ajtó, és megjelent az anyja, egy papírt lebegtetve. – Ne nagyon tisztítsad

Teljes bejegyzés »

Az elmúló tél

Beck Brigitta: Az elmúló tél Van valami különös az elmúló télben És a bágyadt tavaszi napsugárban, Összetalálkoznak néha, S olyankor azt hiszem, hogy nyár van.

Teljes bejegyzés »

Utolsó napsugár

Hajlott, törékeny alak, Botra támaszkodó kéz, Apró léptek csusszannak, A szem a távolba néz. Vöröslő alkonysugár Lángjában fürdik a rét. Hol van már a régi

Teljes bejegyzés »

Az idő nem oldotta meg

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Szürke veréb

Fád csúcsára ülő szürke veréb vagyok. Dalommal ébresztem a napod. Ágról-ágra szállva mosolyt csalok arcodra. Van, hogy tova röppenek, észre sem veszed, ha visszatérek. Újra

Teljes bejegyzés »