Régi történet ez, régi anekdota.
Kicsi volt a fiam, talán harmadikos,
amikor egy református táborba eljutott.
Több évtized is eltelt már azóta…
Beszélgettek velük családról és hitről,
Anyukád, apukád mivel foglalkozik,
mondtad, hogy anyukád folyton csak dolgozik?!
Dehát mit csinál ő? Mesélj kicsit erről!
Anyukám most épp az igékkel foglalkozik,
ez volt a válaszod, és mindenki örült.
A fiam nem tudta, honnét ez az öröm.
Jobban örült volna, ha anya vele játszik.
Mert ott a felnőttek mind így értették őt:
Anyukája az IGÉ-vel foglalkozik.
Az édesanyját így sokat emlegették.
Végképp nem értette, mért dicsérik ezért.
Mint nyelvész valóban ez volt a nagy témám,
Igéket kutatni, rendszerbe foglalni
tanításukat majd logikussá tenni,
sok nyelvtanulónak vele kulcsot adni…
Sok éve már ennek, a rendszer elkészült,
változást nem hozott, ezt be kell vallani.
Sok vizet sem zavart, tudósi berkekben
vitákat nem kavart. Ám az ige-téma
most is foglakoztat. S egyszer talán az
IGÉ-hez is eljutok, ki tudja? Ma még
az igevonzat hív, holnap tán az IGE,
mert kell, hogy legyen az ÉLET-nek értelme!
Author: Bodnár Ildikó
Bodnár Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó. Nyugdíjas pedagógus vagyok. Miskolcon (Diósgyőrben) születtem, általános iskolámat itt végeztem, majd 1970-ben érettségiztem a Herman Ottó Gimnázium francia tagozatos osztályában. Az ELTÉ-n magyar-orosz-francia szakos középiskolai tanárként végeztem és több középiskolában is dolgoztam, mintegy 25 évet. Később a német szakot is elvégeztem, német nyelvtanárként is tevékenykedtem. Tudományos tevékenységem nyomán (először stilisztikából bölcsészdoktori címet, majd fonetikából kandidátusi címet szereztem) egyetemi oktató lettem. A veszprémi és gödöllői egyetemen egy-egy félévet tanítottam, majd megpályáztam a Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén hirdetett docensi állást, és 1998 és 2013 között itt tanítottam különböző magyar, általános és alkalmazott nyelvészeti tantárgyakat, magyar és német nyelven is, ezekben az években sokat publikáltam. Részt vettem az alkalmazott nyelvészet szakos hallgatók jelnyelvi képzésében, ezért több éven át foglalkoztam a jelnyelvvel is. Szintén több éven át oktató voltam a fordítói programban is, a jelnyelvhez kapcsolódó tárgyakat oktattam, magát a jelnyelvet a SINOSZ oktatói tanították. 2013 decembere óta nyugdíjas vagyok, felnőtt gyermekeim vannak, akik a Dunántúlon élnek. Férjemmel huszonnégy évet éltünk együtt, az ő váratlan halála után két évvel ismerkedtem meg élettársammal, akit ez év kora tavaszán veszítettem el, s akivel az elmúlt tizenöt évet töltöttük együtt. Ő földrajz-történelem szakos...
