Önfejlesztés

ÖNFEJLESZTÉS

Amikor elindulunk az önfejlesztés útján,

még nem is sejtjük mennyi feladat vár ránk!

Nem csak a külvilággal kell megküzdenünk,

a legnagyobb csatákat magunkkal szemben kell megnyernünk.

Sok általunk eddig fontosnak vélt dolog esik áldozatul,

de hamar rájövünk, hogy ezek nélkül is minden jól alakul.

Először magunkkal kell megbékélnünk,

azután lehet csak útrakelnünk.

Eddig se lesz könnyű eljutnunk,

de nehézségekre továbbra is számíthatunk.

Fontos, hogy olyan céljaink legyenek,

melyek megvalósulásához kétség nem férhet.

Ha el tudjuk hinni, hogy bármi teljesülhet,

az Élet megad hozzá minden segítséget.

Ezért nem torpanhatunk meg, ha akadályba botlunk,

hisz tudjuk, hogy mindent mi irányítunk!

Jutalmunk a céljaink elérése,

ami szerintem elég ok az önfejlesztésre! 🙂

2020.05.18. (HPI)

Pohiba Ildikó
Author: Pohiba Ildikó

Pohiba Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Halmainé Pohiba Ildikónak hívnak. Móri lány vagyok. 🙂 Már nagyon régóta fejezem ki rímekben, amit érzek. De azelőtt csak bizonyos alkalmakkor (szülinap, évforduló, stb.) leptem meg kedves ismerőseimet. Ezek a köszöntők mindig nagyon személyesre, és pozitívra sikerültek, ezért szinte elmaradhatatlan volt a sírás. Persze ezek örömkönnyek voltak! 😉 Nem panaszként említem, de nem volt mindig könnyű az Életem. Sokan vagyunk ezzel így, tudom! De büszke vagyok rá, hogy a pozitív gondolkodásomnak köszönhetően, mindig mindenen sikerült túllendülnöm. Sőt még másoknak is jutott az erőmből. 🙂 Idén - 2020 tavaszán - a hirtelen jött (mindannyiónkat érintő) változás miatt, itthon kellett maradnom egy időre. Ekkor - a már tőlem megszokott hozzáállásnak köszönhetően - úgy döntöttem, hogy nem keseregni fogok, hanem igyekszem hasznosan eltölteni ezt az időszakot. Elhatároztam, hogy több időt fogok tölteni az önfejlesztéssel. Sokat olvastam, és pozitív életszemléletű online előadásokat néztem. Ezután csatlakoztam egy motivációs csoporthoz a neten. Itt kezdtem el versekben megírni, az éppen felmerülő témával kapcsolatos érzéseimet. Azóta huszonegynéhány vers született, melyeket többnyire a bennem felszakatt emlékek ihlettek. Amit el lehet még mondani róluk, hogy mind egytől-egyig pozitív kisugárzásúak, a néha nagyonis mély gondolatok ellenére. Sorra kaptam a bátorító, pozitív visszajelzéseket. Ekkor indultam az...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

FÉLTŐ SZERETET

Az ember a Földön, Egy parányi porszem. Egoja csúcsra tör, Hiszi, tökéletes.   Árnyékvilág Ura, Bábúként mozgatja, Sötét függöny mögül, Jókat mulat rajta.   Fény

Teljes bejegyzés »

Emlékezz!

Emlékezz! Írta: Egyed-Husti Boglárka Emlékezz-mondta a fejembe lévő hang, de én nem akartam Lakitelekre emlékezni. Aztán egyszer mégis ott voltam az emlékeim között. Főiskolás vagyok

Teljes bejegyzés »

Általában

A nő nem ír verset a hazáról, házat őriz, az otthon melegét. Imádja a férfit, és felkínálja az ölét. A nő sokszor hal meg, szüléskor

Teljes bejegyzés »

Nyom a párna

  Fejed alatt nyom a párna, úgy gondolsz a nagyvilágra. Aludnál, rég lefeküdtél… Hátrahagyott múlt az éjfél. * A plafonra minek meredsz? Úgysem csukja le

Teljes bejegyzés »