Ne, még ne engedj el,kérlek
Még hamar a búcsúzás
A szívünkben még ott a nyár
Csak ősszel búcsúznak a falevelek
Ölelj át utoljára még
Forrón, mint a nap
Perzselje szívem ez a bús érintés
Fogj erősen, szoríts magadhoz
Vigasztald meg lelkem még egyszer
S jöhet az ősz, a bús szeptember
De ma még kérlek ne eressz el
Repüljünk együtt a felhők mögé
Hisz fent még mindig kék az ég
Ha majd a Te hajad is belepi a dér
Emlékedben visszatérek még
Mikor nem lesz már melletted senki sem
Hiába keresnél, én már sehol nem leszek
Elmegyek, egy hosszú vándorút vár reám
Ha elengeded a kezem
Már soha többé nem találsz reám
Blažekné Benik Mária
Minden jog fenntartva !
Author: Blažekné Benik Mária
Blažekné Benik Mária az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem BLAŽEKNÉ BENIK MÁRIA, születtem április 12-én Tornalján (Szlovákia). Itt jártam gimnáziumba, majd Rozsnyón szociáljogot tanultam és Rozsnyón a psichológiai tanácsadóban helyezkedtem el, valamint árvaházakba is jártam dolgozni és a szociális ügyosztálnyak is sokszor segítettem a család szociális programjának a fejlesztésében. Pozsonyban 1982-ben színházi és rendezői, valamint bábszínházi rendezői képesitést szereztem, majd amatőr szinházakban szerepeltem. A Komenský Egyetem teológiai szakán 1996-ban pedagógiából, psichológiából és teológiából államvizsgáztam. Jelenleg Rozsnyón lakom, három felnőtt gyermek édesanyja vagyok. 2 fiú és egy lány. Verseket már gyerekkorom óta írok, de mivel édesapám 14 éves koromban, édesanyám pedig 16 éves koromban halt meg, így a verseimben gyakran érezhető volt a gyász, a szenvedés. Verseim a katolikus valamint a református újságokban jelentek meg és gyerek lapokban, valamint a járási magyar újságokban is. A járási újság egyik rovat szerkesztője is voltam. Miskolcon 2016-ban a Hermann Ottó Múzeum által kiírt Istvánffy Gyula Honismereti Gyüjtőpályázatán felnőtt kategóriában díjat kaptam és oklevélben valamint könyvjutalomban részesítettek. Könyvem a Miskolci Hermann Ottó Múzeuban található. 2O13- ban súlyos reumás artritisz gyulladásos betegséget kaptam és volt idő, amikor járni sem tudtam csak feküdni, de közben írtam a verseket a Kortárs Költők oldalára, valamint más közösségi oldalra is....
