Jogállamiság

Jogállamiság.

Meseország kapuit átlépve
Óriások,liliputi bábjátékok
Szappanbuborékok árnyékában
Furcsa gondolataim támadtak
Gondolatok? Inkább képzetek
Miket egyáltalán nem szeretek
Belépve kalapot nyomtak a fejembe
Majd tovább mentem szédelegve
Nicsak? Mit látok a kalapomon
Európai Únió volt a feliraton
Szemem elé villant a varázshegy
Ablakából boszorkány kitekintett
Piros almát tartott a kezében
Ezzel kínálta a betévedt vendéget
Beinvitált bűvös barlangjába
Így jutottam be csapdájába
Kényszetített almájába harapni
Majd követelte fáradt testemet
Testem után elárvult lelkemet
Szabadulni csak úgy tudtam hogy
Egykor a varázsigét megtanultam
Ahogy meseországból elmenekültem
A sarkon megállított a rend őre
Kedves uram sebességét túllépte
Útmenti táblánkat figyelme elkerülte
Jöttömben a tábla mást mutatott
De Uram, az a tábla úgy úntatott
Hallott Uram a Jogállamiságról
Ez szól az erősebb hatalmáról
Ha nem figyel a turpisságokra
Bele fog esni a felállított csapdába
Arra tanít mindenkor az élet
Mindenki becsülje a bölcsességet.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Játszótársam

Edit Szabó : Játszótársam “Akarsz-e élni,élni mindörökkön “, és akarsz -e engem ,engem szeretni, akarod,hogy miénk legyen az öröm, kicsi korunktól kezdve velem lenni. Együtt

Teljes bejegyzés »

Március 1848

Edit Szabó : Március – 1848 “Talpra magyar,hí a haza” ismerős sor,halljuk sokszor, pedig emlék kell,hogy legyen, de magyarnak első haza ! Itt akarja az

Teljes bejegyzés »

Végállomás

Indul a vonat, pöffen a mozdony, A forgalmista a peronon posztol. Zakatol a kocsi élet-telve, vígan, Nevetés harsan, új ritmus robban, „Tovább! Tovább!” – dobol

Teljes bejegyzés »

Látod-e?

Látod-e az új világot a csírájában a jelen kornak? Majd felelj, ha torkodba mar az őszi alkonyat és a templom tornyát vészjósló óriásnak látod kinek

Teljes bejegyzés »

Eleven őszi hullás

Leheletemben ott a vétek. Beszélj hozzám; Félem azt, amit érzek Értem azt, ami fáj.   Jönnek a bolygók Eleven húsuk fodrában zúgja, remegi kínját miriád

Teljes bejegyzés »

Alvó halott

Álmodtam kő falakról, sok különös alakról, egy alvó halottról, kezével nyúlt felém. Bőre sápadtan derengett, köpenye árnyékként lengett, még a föld is belerengett, álmában szúrt

Teljes bejegyzés »