Szemedben

Vágyom vágyaim felfedezni szemedben,

a ragyogásának imádója lettem.

Váratlan érzések futnak végig rajtam

Hol van az, amiért idáig rohantam?

 

A világot vélem benne érzékelni,

mely bennem is csak a kétséget ébreszti.

Homályossá válik az élet jövője,

mint ami felé szöges háló van szőve.

 

Növekvő foltok fedik láthatóságát,

mint szörnyek kerülgetik az ember házát.

A földünk teljes területét ellepik,

rajtunk most láthatatlan lény uralkodik.

 

Már milliók szenvednek hetente tőle,

nincs a népességnek eddig megmentője.

Meddig kell a korlátozásokat bírni?

Se a test, se a lélek nem tud nyugodni.

 

Távolba tűnnek el a vágyak, remények,

az elnyúló gondtól napjaink kemények.

Értem már a kínlódó tekintetedet,

a kórság a szerelemnek se hagy helyet.

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz.  

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

FÉLTŐ SZERETET

Az ember a Földön, Egy parányi porszem. Egoja csúcsra tör, Hiszi, tökéletes.   Árnyékvilág Ura, Bábúként mozgatja, Sötét függöny mögül, Jókat mulat rajta.   Fény

Teljes bejegyzés »

Emlékezz!

Emlékezz! Írta: Egyed-Husti Boglárka Emlékezz-mondta a fejembe lévő hang, de én nem akartam Lakitelekre emlékezni. Aztán egyszer mégis ott voltam az emlékeim között. Főiskolás vagyok

Teljes bejegyzés »

Általában

A nő nem ír verset a hazáról, házat őriz, az otthon melegét. Imádja a férfit, és felkínálja az ölét. A nő sokszor hal meg, szüléskor

Teljes bejegyzés »

Nyom a párna

  Fejed alatt nyom a párna, úgy gondolsz a nagyvilágra. Aludnál, rég lefeküdtél… Hátrahagyott múlt az éjfél. * A plafonra minek meredsz? Úgysem csukja le

Teljes bejegyzés »