Ki csak novemberi látogatója
Szomorú, lehangolt temetőnek,
Az fiatal, s ősök csontjai
Feletti kő nem tudja, kit takar
Az idő törvényszerű lépései
Korban araszoló látogatónak
Gyakori helyszínné avanzsál
Károgó varjak lepte köveket
Eltemet, s kedves emléket őriz
Arról, kinek sírkövén gyertyát gyújt,
Merengve méláz át órákat
Fátyolos mosollyal ősz végi ködben
A maró fájdalom megszelídül,
S megtanít kezelni elmúlást,
Melyet egykor hírből sem ismert
S a temető egy szertartás volt, nem más
A veszteség örökkévalósága
Vájta szívét, s később már csak mosolygott
Ismeretek bölcsességével,
Élet, s halál különös természetén
Szerettei mohás sírköveik felett,
Melyek csak port, és hamut fedtek,
Kik többen pihentek föld alatt,
Virág, s koszorú rótt kegyeletet
Nézte a gyászoló tömeget,
Kik mintha keresnének valamit,
Ám a sok halott mind csendben van
Boldogok anyagtalan dimenziókban
Author: Tóth Mihály
Tóth Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Üdvözlök mindenkit, Tóth Mihály vagyok. Több, mint egy éve folytatok írói tevékenységet. Eddig két regényemet és egy novelláskötetemet jelentette meg elektronikus könyvként a Libri, valamint a Líra. Papíralapú könyvként én magam, magánkiadásban jelentettem meg a könyveimet, melyek közül egyet már be is mutattam a tavalyi könyvfesztiválon. Nagyon szeretek adni az embereknek, értékes, örömteli pillanatokat nyújtani a számukra és szórakoztatni. Számomra az írás nem munka, hanem a legnagyobb feltöltődéssel járó tevékenység. A célom az, hogy minél több emberrel megismertessem a műveimet, és előbb-utóbb idegen nyelvekre is lefordítsam azokat annak érdekében, hogy a világ számos pontján élők balzsamként alkalmazhassák azokat a tudatukra és a lelkükre.
