Az Idő malma őrli az éveket.
Vasfoga kopik szüntelen,
kereke csikorog, vagy csendesen jár.
Az ifjúság, mint röpke pille elszáll.
Te maradsz ki voltál;
lelkedben legény, leány.
Sok tavasz, pergetve szórja szirmait és
az új napokat fényözön járja át,
benne a hit, a remény
és daloló lélek keresi az új csodát!
Az élet egyformán mér, szab
rád könyörtelen határkeretet.
Múlása senkit nem kímél,
legyél gazdag, legyél szegény.
Rajtad áll: bukik vagy szerencse
dolga, hogy jó volt, ami múlt!?
Gondolatok, tudás és értelem kísért-e
utadon? Rendezted, kusza vonalon
lépkedve, napjaid?
Az élet kész regény! Kinek-kinek
lelkében béke, biztonság, nyugalom.
Jó, ha nem roncsolja ideged borzalom.
Benő a fejed lágya, vagy lágyul a fejed?
Kellően megfontolt vagy,
netán kákán csomót kereső?
Nyugodt, békeszerető, izgága vagy törtető?
Csendes? Hangosan sápító, senkinek nyugtot
nem hagyó kereplő?
Eldönti az idő!
Mivé leszünk? Mivé válunk?
Nem mindegy miként járunk, s
csak bizakodhatunk abban,
hogy lesz mellettünk a bajban
erős, biztos szívvel szerető,
megértő, simogató kéz,
mely véd és elnéz
hibát, mit vén öregként vétsz,
ha szerencsés leszel és
megélsz hosszú életet.
Author: Bajzikné Panni
Bajzikné Panni az Irodalmi Rádió szerzője. Minden vers természetem kivetülése, önmagam, lelkem, melyeket BAJZIKNÉ PANNI néven publikálok! Költeményeim megírására egy-egy alkalom, élmény, történés bontja ki az írás kényszerét, melyet empatikus ráhangolódással formálok meg. Mindig rátalálok olyan élményekre, értékekre, amelyeket szeretnék megmutatni, megosztani. Hiszem, hogy érzékenyen reagálok úgy a természeti, mint az emberi változásokra. Fotómasinaként megragadva a pillanatot elmémben rögződnek és találnak ritmust, rímeket a gondolatok és formálódnak versekké. Elégedettséggel tölt el, ha mások számára is érthetőek, egyértelműek alkotásaim. Szeretném, ha elfogadó örömet adnának verseim. Feltétlen meg kell említenem, hogy több kötetem illusztrátora Anna nevű leányom, akinek munkái emelik szóláncaim külcsínét, belbecsét! Verses köteteim: Gyöngyeimet gurítom felétek Gyöngyeimből koszorút kötöttem Gyöngyeimből szemezgess Gyöngyeimből válogattam, A nap varázsa Balaton, betelni vele nem tudok A Balaton dicséret Gyökereim Igazgyöngyeim A tollat kezembe vettem Először 2012 januárjában osztottam meg közönséggel verselő-vénám zsengéit, amit a „Gyöngyeimet gurítom felétek” című könyvecskémben is olvashatott a „nagyérdemű”. Az akkori szerkesztés tematikáját azóta sem változtattam, legyen szó kötetekről, bemutatókról, mely utóbbiakat 2013 májusában „Gyöngyeimből koszorút kötöttem”, 2015-ben „Gyöngyeimből szemezgess!”, 2017-ben „Egy szívdobbanás”, 2019-ben pedig “A tollat kezembe vettem” címmel tarthattam a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban. Szerencsém volt megjelenni egy-egy alkalomra a Zalai Hírlap és a keszthelyi Szuperinfó lapjain....
