Bazaltkövek

Kovácsi-hegy sötét kői

ezer évek őrzői.

Kőfolyó, bazalt utca,

hegynek föl és onnan vissza,

turistáknak kedvelt útja.

Vulkán folyam, szürke láva

felgyűrődött földmozgásban,

hatalmas óriásokként állnak

évmilliók viharában.

Várkastély kettős tornya,

gigász polcon könyvek sora.

Asztallapnyi méretes kő,

egymás hátának vetülő,

dülöngélő szikla erdő.

Karcsú oszlop, égbe szökő,

ösvény-járót lenyűgöző.

Borzongató földi erők

a vadon fái: kőris, bükk,

fehér akác, öreg tölgy.

Félelmetes és titáni

árnyas lombjuk. Körülfogják,

folyondárként körbe fonják

a kősziklát.

Hasadékba vág

kapaszkodó ezer ág.

Gyökérzetük görcsös csápja

erőszakkal nyúl a láva

kihűlt, szürke halmába.

Összenőve, együtt élve,

árnyas vadon rejtekében

ősrengeteg,  kőrengeteg,

természeti műremek.

Bajzikné Panni
Author: Bajzikné Panni

Bajzikné Panni az Irodalmi Rádió szerzője. Minden vers természetem kivetülése, önmagam, lelkem, melyeket BAJZIKNÉ PANNI néven publikálok! Költeményeim megírására egy-egy alkalom, élmény, történés bontja ki az írás kényszerét, melyet empatikus ráhangolódással formálok meg. Mindig rátalálok olyan élményekre, értékekre, amelyeket szeretnék megmutatni, megosztani. Hiszem, hogy érzékenyen reagálok úgy a természeti, mint az emberi változásokra. Fotómasinaként megragadva a pillanatot elmémben rögződnek és találnak ritmust, rímeket a gondolatok és formálódnak versekké. Elégedettséggel tölt el, ha mások számára is érthetőek, egyértelműek alkotásaim. Szeretném, ha elfogadó örömet adnának verseim. Feltétlen meg kell említenem, hogy több kötetem illusztrátora Anna nevű leányom, akinek munkái emelik szóláncaim külcsínét, belbecsét! Verses köteteim: Gyöngyeimet gurítom felétek Gyöngyeimből koszorút kötöttem Gyöngyeimből szemezgess Gyöngyeimből válogattam, A nap varázsa Balaton, betelni vele nem tudok A Balaton dicséret Gyökereim Igazgyöngyeim A tollat kezembe vettem Először 2012 januárjában osztottam meg közönséggel verselő-vénám zsengéit, amit a „Gyöngyeimet gurítom felétek” című könyvecskémben is olvashatott a „nagyérdemű”. Az akkori szerkesztés tematikáját azóta sem változtattam, legyen szó kötetekről, bemutatókról, mely utóbbiakat 2013 májusában „Gyöngyeimből koszorút kötöttem”, 2015-ben „Gyöngyeimből szemezgess!”, 2017-ben „Egy szívdobbanás”, 2019-ben pedig “A tollat kezembe vettem” címmel tarthattam a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban. Szerencsém volt megjelenni egy-egy alkalomra a Zalai Hírlap és a keszthelyi Szuperinfó lapjain....

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Általában

A nő nem ír verset a hazáról, házat őriz, az otthon melegét. Imádja a férfit, és felkínálja az ölét. A nő sokszor hal meg, szüléskor

Teljes bejegyzés »

Nyom a párna

  Fejed alatt nyom a párna, úgy gondolsz a nagyvilágra. Aludnál, rég lefeküdtél… Hátrahagyott múlt az éjfél. * A plafonra minek meredsz? Úgyse zárja le

Teljes bejegyzés »

volna jó

még hallgatnám apámat meséit gyermekkoráról álmait szenvedéseit melyet megsirattam csillagok alatt bámultam vele együtt az égitesteket a Vénusz ragyogását még a vörösbe hajló Marsot is

Teljes bejegyzés »

Amikor én még kicsi voltam

Tegnap Kecskeméten jártam, és találkoztam rég nem látott unokahúgommal, – aki mindössze egy hónappal fiatalabb, mint én, és akivel gyerekkorunkban egymás közelében éltünk. Iskolába is

Teljes bejegyzés »

Doberdó 1.

Magyarok a Nagy Háborúban… A csapattestemhez utaztam. Már harmadszor behívtak, mentem a frontra… A háború már, a harmadik évébe fordult. Ez a katona sorsa. A

Teljes bejegyzés »