A rendszerváltozás furcsaságai.

A rendszerváltás furcsaságai.
A rendszerváltást megelőzően történtek furcsaságok füredi életünkben
Rendelőintézeti Igazgatómnak csodálatos szőlői és ebből készült borai voltak. Gyakori vendégei
voltunk. Ízlelgettük borait.
Kulcsemberének tartott, ezért igyekezett jó kapcsolatot tartani velem.
Egy évig a hétvégéket Fehérváron töltöttük. Mikor Anyósomékat sikerült Füredre leköltöztetni, Va-
sárnap a délelőtti misén megjelent kis családunk. Két nap múlva, mikor az ügynökök jelentették ,
hogy vasárnap Misére járunk, az Igazgató hivatott és maliciózus hangon közölte, hogy igazgató he –
lyettesként nem járhatok templomba. Felkészülve érkeztem. Zsebemből előhúztam az alkotmány megfelelő passzusának másolatát, amelyben az állam szavatolja a vallásszabadság gyakorlását.
Az Igazgató elnevette magát, majd konyakkal kínálva elmesélte, hogy szüleit vasárnaponként
Csopakon kocsival fuvarozza a Templomba
Kritikai észrevételt többé senkitől és sehonnan nem kaptam.
Amint említettem, kiváló borai voltak. Túlcsordult a pohár a kezében, el is hízott hozzá
Megbetegedett, majd Kórházba került. Csaknem egy évig volt táppénzen. Ezen időre engem bíztak meg teendői ellátására. Táppénzes éve lejárását követően új Igazgató kinevezésére került volna sor.
A tanácselnök, a városi párttitkár a Megyei Tanács Főorvosa engem javasolt kinevezésre.
A döntés joga Papp János Megyei Párttitkár kezében volt.
Berendeltek irodájába, ahol helyette a megyei KISZ titkár fogadott . Sajnálattal közölte, mivel nem vagyok párttag, nem neveznek ki. Megkért: tegyek javaslatot személyére. Javasoltam egy fiatal Le-
ningrádban tanult orvost, aki akkor a füredi ANTSZ-nél dolgozott. Meg is történt kinevezése.
A rendszerváltás kezdetén, amikor az MSZMP MSZP-vé alakult, városszerte plakátok hirdették, hogy a frissen épült Pártház előadó termében ismertetik az átalakulás lényegét. Előadónak a megyei
KISZ titkárt és a Szívkórház Főigazgatóját nevezték meg. A plakát hirdette, hogy mindenkit szere – tettel várnak a párton kívülieket is.
Balekként, arra gondoltam, hogy számos párton kívüli- másként gondolkodó is kíváncsian érdeklő-
dik majd a párt jövőjéről.
Zsúfolásig megtelt előadóteremben sok betegem, ismerősöm megjelent, de véleményem szerint va-
lamennyien párttagok voltak. Mire rádöbbentem az előbb említettekre, már ismerős arcok között ülve ,nem tudtam eltávozni, maradni kényszerültem.
Csendben végig hallgattam az előadás első részét, majd a szünetben észrevétlen távozni próbálkoz –
tam. Ám egyik kedves betegem karon ragadott és bekísért egy szobába, ahol az egyik előadó, a me-
gyei KISZ titkár üdítőt fogyasztott és barátságosan üdvözölt , felszólított, hogy a második részben
feltétlenül tegyek fel kérdést. Kénytelen voltam visszaülni helyemre. Majd, mikor a kérdések las –
san elfogytak felszólítottak tegyem meg kérdésemet, észrevételemet.
Amit kérdeztem, később nagyon megbántam. A kérdés a Kórház Főigazgatójának szólt.
Egy kórházi munkafelvételre jelentkező orvosnál miért tartja egyik legfontosabb kérdésének: jár-e
templomba.
Kitört a botrány. A Főigazgató feje duplára duzzadt, elkezdett velem kiabálni, személyeskedni. Min-
dennek elnevezett. Először előadó társa, majd a résztvevők háborodtak fel. Kénytelen volt tölem bo-
csánatot kérni.
Pár hét múlva rendkívüli Főorvosi értekezletet hívott össze a Rendelőintézet Igazgatója. Egyetlen
program pontja volt a találkozónak. A Szívkórház Főigazgatójának kívánságát tárta kollégáim eléA Főigazgató megkérte, hogy távolítsanak el az Intézetből. Ezt szerette volna megszavaztatni. Mikor elmeséltem az MSZP alakuló ülésének történetét, általános nevetés tört ki. Ezzel az ügyet lezárták.
A Szívkórház egyik osztálya III/III-as osztályként működött. Egyik idős kollégám minden évben
rehabilitációs célból három hétre befeküdt a kórházba. Egy szobába került egy alföldi református pappal. Zárt ajtók mellett beszélgetés közben megemlítette neki a kollégám, hogy azt a hamis infor-
mációt terjesztik egyesek a városban, hogy kopogtató cédulákért, majd szavazatokért táppénzes pa-
pírt osztogatok. Meg kell jegyeznem, hogy közvetlen táppénzzel nem foglalkoztam.
Pár perc múlva a kollégát hívta a Főigazgató, szobájába.Megkérdezte tőle: kiktől hallotta ,hogy táp-
pénzes papírokat osztogatok. Kérte nevezze meg a személyeket. A kolléga udvariasan elhárította
magától a választ, majd megkeresett a Rendelőben és bocsánatot kért, hogy szóba hozta zárt falak
mellett a városban hallottakat.
A Rendszer a veszélyesnek feltüntetett személyeket október 23.-a előtt pár nappal börtönbe zár-
ták. A nyolcvanas évek végétől a börtön helyett a Balatonfüredi Szívkórház egyik osztályára be-
fektették börtön helyett. Pongrácz Gergely is így járt.
Az ünnep előtti napon amint egy alkalmazott a nemzeti zászlót akarta szobája ablaka melletti zász-
lótartóba elhelyezni, az adjunktus Úr – kezelőorvosa – belépve a kórterembe, utasította a dolgozót, hogy a vörös zászlót tűzze ki. Az orvos távozta után megkérdezte a zászlót kitűzőt:, vajon miért
változtatta meg a zászló milyenségét.
A válasz egyszerű volt: Ő volt az MSZMP párt titkára.
Utólag kiderült, az osztály III/ III-as osztály volt.
Mint az alakuló KDNP egyik tagja megbeszélésre készültem egyik este a nemrégen elkészült Párt –
házba. Megkésve érkeztem. A félhomálybsn parkoltam a Pártház melletti parkolóban. Ahogy a ko –
csiból kiléptem egy ismert orvos- elvtárs ittasan nekem esett üvöltve, hogy megölünk büdös ellen –
forradalmár. Ő ugyanis egy titkos kommunista összejövetelről érkezett ittasan. Verekedni vele nem volt kedvem, segítségért futottam. Mire visszaértem , eliszkolt.
Már a hatalom átvétel után az általam kinevezésre javasolt Igazgató magához hívott és közölte ve- lem, hogy mivel politikailag nem állunk egy plattformon, az egységes vezetésre tekintettel levált
igazgató helyettesi beosztásomból. Az igazsághoz tartozik, hogy helyemre nem nevezett ki senkit, és a pótlékomat beolvasztotta a fizetésembe.
Bár az első ellenzéki párt, az MDF alapító tagja voltam Balatonfüreden, majd a KDNP megalakulá-
sa után kettős tagsággal rendelkeztem, sok furcsa anomália ért.
Az MDF megalakulása kezdetén a régi pártházban Győri V. Gyuri barátom szervezésében politikai főrumot hívtunk össze. A szerepem csupán annyi volt, hogy a meghívott vendéget,Bíró Zoltánt be-
kellett mutatni a helyet zsúfolásig megtöltött teremben. Még aznap este a szomszéd utcából becsön-
getett lakásunkba a közeli Presszó fiatal tulajdonosa. Figyelmeztetett, hogy sötétedés után ne hagy –
jam el lakásomat, mert a Megyei Rendőrkapitányságon a likvidálásra kijelöltek névsorát vezetem.
A gyorsan megduzzadt MDF tagságban korán elindult az erjedés. Néhányan kiméletlenül a vezető
szerepre törekedtek. Erőszakosságukkal el is érték céljukat.
A feleségemet a tagság a megyei listára helyezte. Rögtön megszületett a reakciójuk. Azért vállalta
el a jelöltséget, mert -bár a Zeneiskola Igazgató Nője volt – képviselő szeretne lenni.
Évekkel korábban egy szódásüveg kezében felrobbant és sérülést okozott. A rágalmak szerint nem kíván vállalni zongorakíséretet, ezért szivesebben lenne országgyűlési képviselő.
A terjesztője kierőszakolta, hogy az évek óta a Füredi Hajógyár felelős beosztásában csaknem az
egész esztendőt külföldön töltötte. A konzervatív oldal jelentős önkormányzati választási győzelme
után kilobbizta felesége, hogy polgármesterré válasszák férjét.
Egy várospolitikai fórumon kifogásoltam az általa megálmodott görög falu megvalósítását.
Létre is hozták. A mai napig a város küszködik vele. Azt elértem, hogy mindenben akadályozott. i-
gazgatói pályázatomat a kosárba dobta
Napjainkra kiderült: a polgármester Úr III/III-as besúgó volt!
Az Országgyűlési Választásokon az MDF túlnyerte magát. Minden listás jelölt mandátumot kapott.
A nejem helyére állított személy az MDF árulója lett.
A KDNP-ben véletlenül a megyegyűlésen megyei IB taggá választottak. A gyűléseken külön véle –
ményeimet sorban lesöpörték az asztalról.
A külön véleményekkel nem egyedül rendelkeztem. IB-tag jogász barátomat bízták meg a párt poli-
tikai irányának megfogalmazásával.
Elküldte az Elnökségnek. Meglepetésünkre az elnökségi ülés előtt a fogalmazvány megjelent az e-
gyik ellenzéki újságban. Kérésünkre, hogy nyomozzák ki ,ki tehette ezt az aljasságot, elhárították.
Fontos javaslatainkat a szőnyeg alá söpörték.
Csalódottságomban lemondtam és csendben távoztam.
Távozásom előtt 12 pontban foglaltam össze véleményemet
Kettőt megemlítek.
Javasoltam, hogy Pozsgai Imrével fel kellene venni az informális kapcsolatot, ezzel is erősíteni le-
hetne pártján belüli szerepét. Valamint javasoltam, hogy szintén fel kellene venni az informális kap-
csolatot a FIDESZ.el. Fiatalok, még sokat változhatnak javukra.
Az Elnök válasza az volt: az ördöggel is cimborálnak.
Ilyen a politikai
Szerencsémre, hamar felismertem, alkalmatlan vagyok a politikához.
Ami a szívemen, a számon: nem politikus viselkedés.
Végül is politikai véleményem a mai napig töretlenül változatlan. Lelkiismeretem tiszta.
Tudom, hogy hova kell letenni voksomat
Orvos maradtam.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

24 − = 18

Álomváró

Este van. Vár az ágy. Egy plüssmalac röfög. A tej is megalszik, falevél sem zörög. Pulóvert fon pók a sarokban. Gyere, bújjál ide gyorsan. Betakarlak,

Teljes bejegyzés »

Időutazás

A fűben pihenve néztem, mint játszik a fény, a levélmintás árnyék, és az akácillattól bódult sok pici lény a diófa alatt, békés bűvkörödben. Bőröd feszes

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Serfőző Attila

A titok

  Az út jégbordás hátába csontig vájó nehéz hideg kapaszkodott. Egy néptelen, kacskaringókkal ébren tartó úton a település benzinkútjához ért, s nyomban a mozgássérültek parkolására

Teljes bejegyzés »

Kézen fogott az Isten.

Hitemmé vált a talpam alatt Tévedésein kopott utam. Hajnalok pírján éjbe hasadt. Mégis, fénye szívemre zuhant.   Vesztett tegnapok sírásait Konokul újra kísértettem, Díszítve zörgető

Teljes bejegyzés »

Minek nevezzem…?

Minek nevezzem az álmot… mely szívembe mennyei fényt sugároz, mely az odaföntvalók földi mása, lényemnek vajúdása? Minek nevezzem az álmot… mely szerelmi lázt hoz, s

Teljes bejegyzés »