-Emlékszel az utolsó emlékre, amire szívesen emlékszel vissza? – kérdezte halkan az angyal.
Joshua rövid hallgatás után szólalt meg. Az arca ugyan komor volt, de végül megszólalt.
-Egyszer végignéztem egy naplementét. Egyszer az egész életem során! Figyeltem, ahogyan a napsugarak aranyszínei fakulnak, majd narancssárgára festik a felhők körvonalait, és lassan a nap leereszkedett a dombok mögé. Az egyre inkább szürkületbe boruló dombok és köztem egy tó feküdt. Az utolsó napsugarak még megcsillantak a víz felszínén. Könnyű szellő fodrozta a felszínét és fényesen verte vissza a ragyogást, de nem fájdította meg a szemem. Mintha a lenyugvó nap lehelt volna végig egy finoman hullámzó, kék tükröt! Mintha azt súgta volna ,, hogy így emlékezz rám!”
-Mire kell így emlékezned? – kérdezte az angyal.
-Az életre. Mindenki életére! – hangzott a válasz.
Author: Zainkó András
Zainkó András az Irodalmi Rádió szerzője. Az írásnak e szakaszában jelenleg 33 éves vagyok és kopasz. Nincs ezen mit szépíteni, rettenetesen hiányzik a hajam! Az írással olyan okok miatt foglalkozom, melyek nem túl kellemesek. Életem során rengeteg dolgot tapasztaltam ezidáig, amiket nem szabadna, sőt, egyes dolgoknak nem is lenne szabad léteznie, ám mégis. A szomorú és lelkünket felörlő pillanatok itt élnek velünk, ahogyan a boldog és örömteli pillanatok is. A világ eseményeit olykor testközelből, máskor távolról figyelem és a megtörtént események köré történetet építek, itt-ott változtatok valamin, de a végeredmény mindig ugyanaz: az Élet tisztelete. Könyveim, írásaim a háborúról szólnak, kegyetlenkedésről, rettegésről és veszteségről, de nem céltalanul. Habár a valóság sokszor nem teremti meg a remény lehetőségét (vagy nem látjuk), az írásaimban mindig jelen van az a boldogság, ami után kapunk, mintha csak nyújtózkodnánk, hogy a napfényt a markunkkal megragadjuk. A béke pillanatai nagyon fontosak számomra, ezért a humor és a családon belüli szeretetet használom, hogy bemutassam, létezik ez a fogalom is...mert keressük, keressük, és végül megtaláljuk! Ebben hiszek, és ez vagyok én.
