Most is rád gondolok,
hogy itt a Karácsony:
együtt eltöltött szép
karácsonyainkra.
Tizennégy karácsony:
sok-e ez, vagy kevés,
azt meg nem mondhatom…
de utánad vágyom
most is, azt jól tudom!
Diétás szaloncukrot
még Te is ehettél.
És hát az ajándék?
A legtöbbször könyvek.
Verseskötet nekem,
avagy szótár. Neked
új ing, újabb atlasz,
rejtvényfüzet, kávé.
Tizennégy karácsony!
Együtt nézegettük,
a könyveket, fejtettük
a rejtvényt, ittuk a
kávét. Este meg a
tv mellett ’mulattunk’.
Nem történtek soha
különösebb dolgok.
Ám mi akkor, tudom,
hogy, boldogok voltunk.
Sok éven át itthon
kicsi fa várt, aztán
pár fenyőág volt, mi
ünnepünk jelezte.
Hamar eljött akkor is
az este. Pillantásunk
csak egymást kereste,
szavaink egymásnak
üzenték: szeretlek!
Tavaly karácsonykor
kórházba kerültél.
Utolsó karácsonyunk:
kórházi karácsony.
Fekszel csak szomorún
a hófehér ágyon…
Aprócska fák álltak kinn
a folyosókon. Ez volt
a tizenötödik karácsony!
A fán csillogó díszek.
Ebédkor itt is kijárt
pár szem szaloncukor.
Nem hozhattalak akkor
már vissza a kórházból!
(Sem később a halálból!)
Előttem vagy most is,
édes, drága Sándor!
Annyira hiányzol!

Author: Bodnár Ildikó
Bodnár Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Nevem Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó. Nyugdíjas pedagógus vagyok. Miskolcon (Diósgyőrben) születtem, általános iskolámat itt végeztem, majd 1970-ben érettségiztem a Herman Ottó Gimnázium francia tagozatos osztályában. Az ELTÉ-n magyar-orosz-francia szakos középiskolai tanárként végeztem és több középiskolában is dolgoztam, mintegy 25 évet. Később a német szakot is elvégeztem, német nyelvtanárként is tevékenykedtem. Tudományos tevékenységem nyomán (először stilisztikából bölcsészdoktori címet, majd fonetikából kandidátusi címet szereztem) egyetemi oktató lettem. A veszprémi és gödöllői egyetemen egy-egy félévet tanítottam, majd megpályáztam a Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén hirdetett docensi állást, és 1998 és 2013 között itt tanítottam különböző magyar, általános és alkalmazott nyelvészeti tantárgyakat, magyar és német nyelven is, ezekben az években sokat publikáltam. Részt vettem az alkalmazott nyelvészet szakos hallgatók jelnyelvi képzésében, ezért több éven át foglalkoztam a jelnyelvvel is. Szintén több éven át oktató voltam a fordítói programban is, a jelnyelvhez kapcsolódó tárgyakat oktattam, magát a jelnyelvet a SINOSZ oktatói tanították. 2013 decembere óta nyugdíjas vagyok, felnőtt gyermekeim vannak, akik a Dunántúlon élnek. Férjemmel huszonnégy évet éltünk együtt, az ő váratlan halála után két évvel ismerkedtem meg élettársammal, akit ez év kora tavaszán veszítettem el, s akivel az elmúlt tizenöt évet töltöttük együtt. Ő földrajz-történelem szakos...