Elmélyülve

Elmélyülve nézem a kék eget,
Látok a távolban két kezet-
ő az ki az utamon engem vezet,
A távolból lépteket hallok,
Azt hittem csak egyedül vagyok
Most már nem vagyok egyedül ,
mert lelkem az mely velem örül-
Érzem ezt mert én is boldog vagyok,
amerre járok arcokra mosolyt csalok.
Nézem a sok embert nap mint nap,
Látom valaki éppen sírva fakad,
Tekintetem mélyen megakad
S látok valamit szemében mely meg ragad
Néz rám mint aki már ismer engem ,
Ettől meg riad lelkem s testem,
Mélyen legbelül a szavakat keresem,
S csak nézek magam elé merengve,
Szólít a belső hangom engem keresve.
Magamra találtam szép lassan,
S hűvös tiszta vízben arcomat mostam,
kitisztult előttem e homályos világ,
Most már szívem s lelkem tisztán lát.
Lassan becsukom a szemem,
Érzem sokan fogják kezem,
S érzem ahogy felhúznak a mélyből
Észreveszem hogy valaki néz le rám az égből,
Valami van bennem ami különleges,
Ezt csak az tudja aki engem keres,
hogy, telnek a napok és évek ,
észreveszem hogy bennem van a lélek,
Szeretet s boldogság van ott ahová lépek,
Összekulcsolom a kezem erősen,
Sokan kísérek figyelemmel léptem
Elmerengve rájuk gondolok,
Érzem az energiát amit kapok,
Szemem előtt csak ők vannak
Akik ha rájuk gondolok energiát adnak.
S látom milyen boldogan mosolyognak,
Ez ad nekem sok bizalmat s erőt,
Soha ne enged hogy bántsák őt.

2019. Június 30.
Toldi Gábor
Author: Toldi Gábor

Toldi Gábor az Irodalmi Rádió szerzője. Toldi Gábornak hívnak, 1988. Január 9-én születtem Szombathelyen (Vas megye). 2018. december 31-én írtam az első verset. Majd 2019. januártól júniusig 13 verset írtam, amiket a Facebook oldalamon és csoportokban osztottam meg. Aztán egyre több barátom, ismerősöm javasolta hogy hozzak létre a facebookon saját vers oldalt, amit meg is tettem 2019. június 30-án lassan már 7 hónapja, azóta 457-en kedvelik az oldalamat. Egy szakmai elismerésem már van. Egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet az irodalmi pályázatra, amelyre a tavalyi évben október 27-ig lehetett jelentkezni, melynek címe: EGYÜTT KÖNNYEBB - SEGÍTŐK ÉS SEGÍTETTEK KÖZÖS VILÁGA CÍMMEL hirdettek meg. Ezen a pályázaton 3. helyezesét értem el A KÉZ A KÉZBEN című versemmel, melyet BÁLINT ERIKA színésznő olvasott fel a díjátadón 2019. december 16-án. A zsűri tiszteletbeli elnöke Lackfi János József Attila-díjas író, költő, műfordító volt jelen. A díjazott pályaműveket szakmai zsűri választotta ki, melynek tagjai: Szurovecz Kitti író, Tausz Katalin szociológus, valamint Czégé Imre Pál, az Önállóan lakni - közösségben élni csoport tagja. A díjátadó sajtóközleménye: A beérkezett több mint 50 művet előzsűrizés után három tagú szakmai zsűri értékelte, melynek tagjai: Szurovecz Kitti író, Tausz Katalin szociológus, valamint Czégé Imre Pál, az Önállóan lakni-közösségben élni csoport...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Apevák férjemmel

Apevák férjemmel Author: Mahler-Fürj Katalin Mahler-Fürj Katalin vagyok, az Irodalmi Rádió szerzője. A karácsonyi Meleg szívek című antológiába Veréb Evelin néven bekerült Az álom című

Teljes bejegyzés »

Szörnyeteg a napsütésben

A járda szélén verte le cipőjéről a sarat Darko, amikor kinyílt a főbejárati ajtó, és megjelent az anyja, egy papírt lebegtetve. – Ne nagyon tisztítsad

Teljes bejegyzés »

Az elmúló tél

Beck Brigitta: Az elmúló tél Van valami különös az elmúló télben És a bágyadt tavaszi napsugárban, Összetalálkoznak néha, S olyankor azt hiszem, hogy nyár van.

Teljes bejegyzés »

Utolsó napsugár

Hajlott, törékeny alak, Botra támaszkodó kéz, Apró léptek csusszannak, A szem a távolba néz. Vöröslő alkonysugár Lángjában fürdik a rét. Hol van már a régi

Teljes bejegyzés »

Az idő nem oldotta meg

Author: Halász Zoltán Nevem Halász Zoltán. 1957-ben születtem Pécsett. Az itt – jellemzően műszaki pályán – ledolgozott 46 év után immár nyugdíjasként szeretnék a mintegy

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Szürke veréb

Fád csúcsára ülő szürke veréb vagyok. Dalommal ébresztem a napod. Ágról-ágra szállva mosolyt csalok arcodra. Van, hogy tova röppenek, észre sem veszed, ha visszatérek. Újra

Teljes bejegyzés »