Égi-test Mosolyogni látni Téged mindig olyan, mint a napocska az égen. Ragyog s fénylik, még akkor is, ha gyengül a fő alkotóelem. Sugaraid beárnyékolják a rosszkedvet, legyen villámlás, eső, hűvös szelek, sosem fázom, ha a lángcsóvák átölelnek. Bőröm még csillagos estén is viseli a lenyomatod, télen a havon én is csak olvadok. Néha persze fáj, ha vörösre égek, de az idő lecsillapít, megnyugtat, és az érzés bebarnul. Magamon hordozlak, ha süt a Nap, legyen nyár, ősz, tél vagy tavasz, az égen Te mindig ott vagy. Tőled rügyeznek a fák, tőled nyílnak ki a virágok, Én is csak miattad ragyogok. Debrecen, 2020. szeptember 25-26. Ég és föld periódusa
Author: Birinyi T. Rebeka
Birinyi T. Rebeka az Irodalmi Rádió szerzője. Életem huszonkét évének több mint a felét az irodalom utálásával töltöttem. Az olvasást unalmasnak, időpocsékolásnak tartottam. Egy épkézláb mondatot sem tudtam leírni. (┬┬﹏┬┬) Középiskolai irodalomtanárom nyitotta fel a szemem az irodalom szépsége felé. És rájöttem, jó dolog az olvasás. A képzelet miatt. Egy fehér papírt látunk csak, rajta fekete betűkkel írt szavakat, ami ránézésre jelentéktelen, unalmas, mégis a jelentésük miatt lesz egy történet, egy könyv. Szemmel nem látni csak pacákat, mégis minden érzékelhető a képzelet terében. Emiatt az érzés miatt írok. Mert, ha van egy magával ragadó story, a valóság és a képzelet határán élek, ez pedig az egyik legszabadabb az érzések között. ui: ha hét évvel ezelőtt szembetalálkoztam volna az utcán mostani énemmel, és leültünk volna kávézgatni, és ilyeneket mondott volna, hogy: “Imádni fogod a szavakat, a jelentésüket, ami miatt imádni fogsz olvasni. Író akarsz majd lenni.” Biztos egy szaftos nevetés alatt köptem volna rá a mogyorós cappuccinóm. (●’◡’●) blog: https://birinyitrebeka.blogspot.com/?zx=b1496d27a15e199
