ZÚGOTT ÉS HÁBORGOTT A TENGER

Itt vándorolok e földön

Még utam véget ér

Voltam gazdag és voltam szegény

Hittem a szépben s mindég a jót kerestem

Mellettem zúgott és háborgott a tenger

Reám rontott megannyi sok gonosz ember

Nem féltem, mert Jézus volt velem

Sötét éjjelen át Ő fogta a kezem

Zúgott a szélvész rémesen

Hajóm úszott a háborgó tengeren

De Jézus volt a szívemben szüntelen

S mellette békémet újra meglelem

 

Blažekené Benik Mária

Minden jog fenntartva !

Blažekné Benik Mária
Author: Blažekné Benik Mária

Blažekné Benik Mária az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem BLAŽEKNÉ BENIK MÁRIA, születtem április 12-én Tornalján (Szlovákia). Itt jártam gimnáziumba, majd Rozsnyón szociáljogot tanultam és Rozsnyón a psichológiai tanácsadóban helyezkedtem el, valamint árvaházakba is jártam dolgozni és a szociális ügyosztálnyak is sokszor segítettem a család szociális programjának a fejlesztésében. Pozsonyban 1982-ben színházi és rendezői, valamint bábszínházi rendezői képesitést szereztem, majd amatőr szinházakban szerepeltem. A Komenský Egyetem teológiai szakán 1996-ban pedagógiából, psichológiából és teológiából államvizsgáztam. Jelenleg Rozsnyón lakom, három felnőtt gyermek édesanyja vagyok. 2 fiú és egy lány. Verseket már gyerekkorom óta írok, de mivel édesapám 14 éves koromban, édesanyám pedig 16 éves koromban halt meg, így a verseimben gyakran érezhető volt a gyász, a szenvedés. Verseim a katolikus valamint a református újságokban jelentek meg és gyerek lapokban, valamint a járási magyar újságokban is. A járási újság egyik rovat szerkesztője is voltam. Miskolcon 2016-ban a Hermann Ottó Múzeum által kiírt Istvánffy Gyula Honismereti Gyüjtőpályázatán felnőtt kategóriában díjat kaptam és oklevélben valamint könyvjutalomban részesítettek. Könyvem a Miskolci Hermann Ottó Múzeuban található. 2O13- ban súlyos reumás artritisz gyulladásos betegséget kaptam és volt idő, amikor járni sem tudtam csak feküdni, de közben írtam a verseket a Kortárs Költők oldalára, valamint más közösségi oldalra is....

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

47 LETTEM

  47 LETTEM   Gördülnek az évek, benne sok szép álom, Mindenki másnak ugyanezt kívánom! Megélt fiatalkor… néha megdermedek.. Köszönöm Istenem, ezt a negyvenhetet!  

Teljes bejegyzés »

ÉLED BENNED

ÉLED BENNED Szédülök betegség csóktól, félve nyíló virágoktól. Illatuk vár, – szerelemre, langyos hajnal kegyelemre.   Vonyít bennem, – élni akarás, lassan száradok, – farakás.

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még…

  A végtelenül távoli múltban (vagy talán álom volt csupán?), volt egy kis négy-évszakos ország, az én hazám. Világot tisztító, hosszú, fehér telek után langy

Teljes bejegyzés »

Örvény

Szitakötő ül a nádon, a messzi, üres határon. mozdulatlan, némán vár, ajkán néma fohász száll. hangtalan dal mély szava, könny, kötél, sár s a mély

Teljes bejegyzés »

Mit gondolók

Azt mondod, nemsoká felszabadítanak. De én mindig szerettem az apró, világos cellát. Szeretem a simára csiszolt köveket, amik meghallgatják minden gondolatom, de még jobban szeretem

Teljes bejegyzés »