Kerestem

Kerestem Istent itt a földön és fent az égben,
forró nyárban, nagy fák hűvösében,
ősszel, mikor a lombok mind lehulltak,
télen hóban, hol életek aludtak,
tavasszal nyíló virágkehelyben,
de nem volt sehol sem az Isten.

Aztán bejártam érte mind a világot,
asszonyok ölében, hol a szerelem virágzott,
szemek tüzében kutattam vigyázva,
lelkemet, szívemet néki ajánlva,
átkeltem tengeren recsegő bárkákon,
sóhajokból szőtt, könyörgő imákon.

A végtelen évekből párat eloroztam,
míg az Istenem mindenhol kutattam.
Voltam közben szabad, kicsit láncra verve,
szerencse gyermeke és voltam szeretve.
Megtalált a balsors, sosem menekültem,
valahol ott volt és vigyázott az Isten.

Éveimet adtam pillantásáért cserébe,
ástam a föld alá, szálltam fel az égbe.
Halállal dacoltam, de életem nem adtam,
bár így a végén már kicsit elfáradtam.
Aztán megláttam őt anyám szemének tükrében,
hisz mindvégig ott állt az Isten mögöttem.

Takács László
Author: Takács László

Takács László az Irodalmi Rádió szerzője. 1956 április 2-án születtem, tehát már nem a fiatalabb korosztályt erösítem. De lélekben még mindig közéjük sorolom magam. Jelenleg egy Heves megyei kis faluban élek. Már egyedül. Gyökereim Zala megyéhez kötnek. Ott él a családom. Édesanyám, húgom. Most lettem 2020-ban nyugdíjas. Az irodalmat mindig is szerettem. Verseket már 16 éves korom óta irok, de komolyabban csak úgy 3 éve. Prózát kevésbé, közülük is a rövid, csattanós irásokat művelem. A versek amik igazán örömöt adnak. A versek írása. Kedvenc témáim a világ nagy dolgai, az emberi kapcsolatok, az idő, és a szerelem. De bármi, amit múzsáim sugallnak. Azt hiszem, hogy az irásaim bővebb információt adnak rólam, mint bármilyen önéletrajz. Köszönöm, hogy itt lehetek. Ha maradhatok, igyekszem méltó, aktív tagja lenni e nagyszerű irodalomkedvelő társaságnak.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha nem leszel mellettem

Ha nem leszel többé mellettem, Szíved nem pihen meg szívemen, Hová is repülnék nélküled Messzire tűnő szürke fellegen? Patakcsobogásban lágy hangod susog, Lángod megperzsel vöröslő

Teljes bejegyzés »

Ismeretlen Barbara

(3 soros-zárttükrös) A szerelemvágyam ki van szögezve egy hirdetőtáblára, Nincs senki érdeklődő, csak a magány csókol, de két pofára… A szerelemvágyam ki van szögezve egy

Teljes bejegyzés »

Oximoronos lét…

Visszás faramuciságok! Világ annyira el van romolva, hogy embertömegek, a „jót”, nem is értik… A rosszért rajonganak, művelik, és még kérik! Azt, hogy ezt elvesztik:

Teljes bejegyzés »

Már elmúlt

Már elmúlt, nem a törvény alázatos szolgája vagyok, De a versírásban nagyon is jeleskedni akarok. Igyekszek jókat írni, legyenek tele lélekmarkok. Már elmúlt az, az

Teljes bejegyzés »

Ezerarcú Balaton

Ezerarcú Balaton Ó, Te hazámfia! Szeretünk! Vized a miénk. * Ezerarcú Balaton Gyönyörködünk is orcáidban… Vized… aranyból! * Ezerarcú Balaton Tudat simogat, hogy miénk vagy.

Teljes bejegyzés »